In memoriam Dr. Torjay Valter (1926-2020)

Dr. Torjay Valter Gyulán született polgári-nemesi származású családból. Édesapja a 8-as műút egyik fő kivitelezőjeként ismert. 

Gyermek- és ifjúkorát Gyulán, Nyíregyházán, Székesfehérváron, majd Győrben töltötte, ahol a Révay Gimnáziumban érettségizett. Bár történészként az ókori Kelettel szeretett volna foglalkozni, politikai okok miatt kénytelen volt az orvosi hivatást választani. Budapest ostromát a fővárosban élte át. Egyetemistaként gyakran átjárt Alföldi András ókortörténeti előadásaira, akinek elismerését is kiérdemelte. Ennek ellenére orvosi diplomát szerzett, bár az egyetemről egy évre kitiltották, mert szóvá tette az ávósok kegyetlenségeit.

Szombathelyre 1952-ben került, ahol a sebészeten Szabolcs professzor kedvelt tanítványa lett. Azonban, mivel 1956 októberének végén Budapesten Maléter Pálnál jelentkezett, és kérésére napokig megállás nélkül szabadságharcosokat operált, 1957 szeptemberében az ÁVH a szombathelyi kórházban mint sebészeti ügyeletest tartóztatta le. Az általános felháborodás miatt hamarosan szabadon engedték, de a sebészetről eltávolítva az urológiára került. 1963-ban vette feleségül Dr. Németh Margitot, két gyermekük született. Hátrányok és retorziók érték egész életében, főorvosi kinevezését is nehezen kapta meg, derűs személyiségét mégis megőrizte. Betegei szerették. Dolgozott az SZTK -ban a 70-es években, majd a MÁV Rendelőintézet orvos tanácsosaként nyugdíjazták. 

1990 után az 56-os Szövetség Vas Megyei Szervezetének elnöke lett. Ekkor már az elismerések is megtalálták. 2014-ben Magyar Arany Érdemkeresztet kapott.

Dr. Torjay Valter kisgyermekkorától kezdve rengeteget olvasott. Professzionális történészi és földrajzi tudása mellett kiváló genealógus volt, és a klasszikus szépirodalom alapos ismerője. 

Ez év január 14-én a szerettei körében a szombathelyi kórházban hunyt el.

(ifj. Torjay Valter)