100 éve tért vissza tíz település

Száz esztendővel ezelőtt, a trianoni békeszerződés aláírása után három évvel, tíz határ menti vasi település a Népszövetség Tanácsának döntésével visszakerült Magyarországhoz. Az átadási folyamat 1923. január 10-én kezdődött és március 9-én zárult le.

Elsőként a szentpéterfai tamburások léptek színpadra, majd a szervező egyesület nevében Tóth Kálmán titkár köszöntötte a szép számmal megjelenteket. Mint elmondta, a rendezvénynek egyfajta előzménye volt a Vasi Múzeumbarát Egylet „Összenő, ami összetartozik – Trianon emlékezete Vas vármegyében” című pályázata, mely 2021-2022-ben zajlott.  

A beszélgetés résztvevői voltak: Mag. Eugen Jenő Szabó szerzetes atya (Pornóapáti), Dezső Vilmos területvezető vadász (Szentpéterfa), dr. Horváth Sándor néprajzkutató (ELTE SEK Szlavisztika Tanszék), dr. Pál Ferenc főlevéltáros (Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltára), a moderátor pedig Csiki István történész (Savaria Múzeum) volt.

A beszélgetés elején Csiki István felolvasta az 2014. évi CIII. törvény: a hűség falvairól:

„Az Országgyűlés fejet hajt a nyugat-magyarországi területek elszakítása ellen 1921-ben kibontakozó fegyveres küzdelem résztvevői és az 1922. évi népszövetségi döntést kikényszerítő falvak lakosainak bátor magatartása előtt, amellyel kivívták településeik Magyarországhoz tartozását, ezért az alábbi törvényt alkotja:1. § Az Országgyűlés az 1922-es népszövetségi döntést kikényszerítő helyi lakosok tántoríthatatlan bátorságát örök emlékezetül törvénybe iktatja.

2. § Az Országgyűlés Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti községeknek a „Leghűségesebb Falu” („Communitas Fidelissima”) címet adományozza.”

Elsőként Dezső Vilmos szólalt fel. Mint elmondta: 46 éve dolgozik Szentpéterfán erdészként. Vasárnap avatnak kopjafát, amely már a visszacsatoláskor is állt. Egy korábbi uradalmi elődjétől sokat tanult, és ő rendkívül sokat mesélt azokról az időkről. Az erdészek komoly szerepet játszottak a folyamatban, mivel megvoltak a soproni kapcsolataik. 1921 decemberében szállták meg az erdészeti telepet az osztrák csendőrök – napi szintű konfliktusokról mesélt Dezső Vilmos, aki hozzátette: a „szétvágott” udvarba állították fel a kopjafát, amiért köszönetet mondott az erdészetnek, amely támogatta a kezdeményezésüket.

Szabó Jenő atya arról beszélt, hogy pornóapáti származású, 1981-ben szökött ki Ausztriába. Itthon akart teológiát tanulni, de nem engedték, és ekkor határozta el, hogy elhagyja az országot. Ausztriában és Németországban lett szerzetes pap. Mint mondta: apaföldje Magyarország, apanyelve magyar, anyaföldje Ausztria, anyaföldje német. Másfél éve Burgenlandban plébános, az egyik ottani település idén szeptemberben azt ünnepli éppen, hogy visszakerült Ausztriához. Úgy fogalmazott: a Pinka összekötő, és nem határfolyó.

Pál Ferenc kiemelte: nem elsősorban Trianonnal foglalkozik, hanem annak előzményeivel. Levéltárosként az érdekelte őket, hogy mi az, ami miatt 1922-ben ezek a települések a Magyarországhoz való csatlakozás mellett döntöttek. Sok forrást gyűjtöttek össze, amely meg is jelent kiadvány formájában. Melega Miklós levéltár igazgató vezetésével szép Trianon kiállítást állítottak össze,

A nardai származású Horváth Sándor azt említette meg, hogy nagyszülei generációja az, amelyik akkor házasodott, amikor elcsatolták a településeket. Házasságok köttettek, gyermekek születtek, a szertartásokat meg is tartották a templomokban, de a közigazgatásba nem vezették be az anyakönyvi eseményeket, mivel nem volt nótárus, azaz jegyző a térségben. 1924-ben, tehát a visszacsatolás után figyelmeztették a fiatalokat, hogy ne feledkezzenek meg a hivatali ügyeik intézéséről. 1924 és 1927 között történtek meg a „nagykönyvbe” a bejegyzések, elevenítette fel az akkori eseményeket Horváth Sándor.   

Csiki István később kiemelte: Tóth Kálmán és Tanai Ibolya rengeteget tett azért, hogy ez a program megvalósuljon. Köztudott, hogy 1921-ben Sopronban és környékén népszavazással döntöttek a terület hovatartozásáról, a határ többi szakaszán azonban a határmegállapító bizottságnak volt feladata az esetleges kiigazításról. Vas vármegye Ausztriához csatolt részén aztán zendülés tört ki, amelynek nyomán tíz határ menti, többségében németek és horvátok lakta falu visszakerült Magyarországhoz. Eredetileg Rendek és Rőtfalva került volna hazánkhoz, de végül „elcseréltől” ezeket Ólmodra és Szentpéterfára. Szentpéterfa már 1924-ben megkapta a Communitas Fidelissima címet, a többi település 2014-től viselheti a legbátrabb falu kitüntető címét.

A nagyszerű hangulatú beszélgetésen sok kérdésre választ kaptak az érdeklődők.

Fotó: Nagy Jácint