16. labdarúgó Európa-bajnokság: 11 helyszín, 24 válogatott

Michel Platini, az európai szövetség (UEFA) korábbi elnöke a szervezet fennállásának 60. évfordulójára különleges, az egész földrészen átívelő tornát álmodott meg, amely Magyarországnak is esélyt kínált a rendezésre. Budapest 2014 szeptemberében el is nyerte a társházigazda szerepét: a 2019 novemberében átadott Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek és egy nyolcvaddöntőnek ad majd otthont.

A francia sportvezető évekkel ezelőtt még nem sejthette, hogy az ötlete milyen nehézségeket jelent majd a koronavírus-járvány kitörése miatt. Az eseményt eredetileg 13 ország egy-egy stadionjában rendezték volna, de ezen már 2017 decemberében változtatni kellett, a brüsszeli stadion építésének csúszása miatt ugyanis a belga főváros csoportmérkőzéseit és nyolcaddöntőjét az elődöntőre és fináléra kijelölt London vette át. A pandémia aztán további változtatásokra kényszerítette az UEFA-t, egyrészt a kontinensviadalt 2020 nyaráról egy évvel elkellett halasztani, másrészt idén áprilisban Bilbaót Sevillára cserélte, Dublin csoportmeccseit pedig Szentpétervárra, a nyolcaddöntőjét pedig Londonba helyezte át, mivel a két város nem tudta garantálni a szurkolók beengedését. A végül 11-re redukálódott rendező város közül kizárólag Budapest vállalta a teltházas rendezést. E tekintetben München a sereghajtó a kapacitás 20 százalékos kihasználtságával, Amszterdam, Bukarest, Koppenhága, Glasgow, London és Róma legalább 25, a beugró Sevilla 30 százalékot vállalt, míg Baku és Szentpétervár minden második székre enged szurkolót.

A 11 társházigazda közül csak Azerbajdzsán és Románia válogatottjának nem sikerült kiharcolnia az Eb-részvételt. A negyedszer részt vevő magyar csapat, amely először jutott ki két egymást követő tornára, rendezőként két csoportmérkőzését vívhatja hazai közönség előtt: június 15-én a címvédő portugálokat, négy nappal később a világbajnok franciákat fogadja a Puskás Arénában, az utolsó, június 23-i fordulóban pedig a németek vendége lesz Münchenben.

A világjárvány nemcsak a helyszínekre és a nézők számára volt hatással, ugyanis felkészülve az esetleges fertőzésekre az UEFA 23-ról 26-ra növelte a keretek létszámát, a sűrű versenynaptár okozta nagyobb terhelést pedig azzal ellensúlyozza, hogy élt a szabályalkotó testület (IFAB) által ideiglenesen felkínált lehetőséggel, azaz három helyett öt csere engedélyezett a szakvezetőknek. A torna másik nagy újítása a Bajnokok Ligájában és a legnagyobb európai bajnokságokban már évek óta használt videóbíró (VAR) alkalmazása lesz.

A nézőcsúcs a korlátozások miatt biztosan nem dől meg, de a rekordok átírásáról a portugálok világklasszisa, Cristiano Ronaldo gondoskodhat. A Juventus sztárja mérkőzésszámban jelenleg is egyedül csúcstartó, míg az örökgóllövőlistát Platinivel holtversenyben vezeti. Ötödik részvételével pedig többek között Zlatan Ibrahimoviccsal közösen válhat rekorderré.

A torna legnagyobb kérdése persze az, hogy július 11-én a Wembley Stadionban ki emelheti magasba a Henri Delaunay Kupát, amelyet eddig tíz csapat hódított el, legtöbbször, szám szerint háromszor, a német és a spanyol.

Győztesek

1960 Szovjetunió
1964 Spanyolország
1968 Olaszország
1972 NSZK
1976 Csehszlovákia
1980 NSZK
1984 Franciaország
1988 Hollandia
1992 Dánia
1996 Németország
2000 Franciaország
2004 Görögország
2008 Spanyolország
2012 Spanyolország
2016 Portugália

A magyar válogatott helyezései: 3. hely (1964), 4. hely (1972).

Góllövőlista:

9 gól
Michel Platini
Cristiano Ronaldo

7 gól
Alan Shearer

6 gól
Thierry Henry
Patrick Kluivert
Ruud van Nistelrooy
Nuno Gomes
Zlatan Ibrahimovic
Antoine Greizmann

5 gól
Milan Baros
Wayne Rooney
Fernando Torres
Zinédine Zidane
Jürgen Klinsmann
Marco van Basten
Savo Milosevic