Szombathely.hu
2025.04.09., szerda 
1956, az emberi méltóság forradalma
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulójának tiszteletére rendezett városi ünnepségsorozat első állomása a hagyományoknak megfelelően a Jáki úti temető volt: a Szombathelyért Posztumusz díjjal kitüntetett, erdélyi születésű, Szombathelyen alig tíz évet élt ügyvéd, dr. Welther Károly, az 1956-os forradalom szombathelyi mártírhős sírjánál tisztelegve a Welther család tagjai, a városi szervezetek képviselői és a jelenlévők koszorúkat helyeztek el.
| Dr. Welther Károly A kolozsvári születésű Welther Károly Szolnok-Doboka vármegyei ügyész, családjával, erdélyi menekültként, a második világháború végén érkezett Szombathelyre. 1949-1950-ben Kőszeg város tiszti főügyésze volt Az ötvenes években vették fel a Szombathelyi Ügyvédi Munkaközösségbe. 1956. október 23-án az ő javaslatára állították fel a „Szombathelyi Értelmiségi Bizottságot”. A hat nyelvet beszélő, nagy műveltségű ügyvédet október 28-án a Vas Megyei Forradalmi Bizottság elnökévé választották. A megye forradalmi vezetőjeként betartotta és betartatta a törvényeket. Jórészt neki köszönhető, hogy november 4-ig sem Szombathelyen, sem pedig a megyében nem történt vérontás, és komolyabb fegyveres összecsapás sem volt. Bár többen tanácsolták neki, a szovjet intervenció bekövetkeztekor sem szökött külföldre. November 4-én az elsők között tartóztatták le. A szovjet laktanyába hurcolták és onnan Kárpátaljára internálták, de miután köztörvényes bűncselekmény nem volt terhére róható, december 12-én hazatoloncolták, és a Rákoskeresztúri börtönbe szállították. 1957. február 12-én helyezték szabadlábra. Az életvidám, jó kedélyű embert a fogság alapvetően változtatta meg. Meghurcoltatásáról és börtönélményeiről senkinek sem beszélt. Fogolytársainak elmondása szerint, a kihallgatásai során senkire sem tett terhelő vallomást. Welther Károlyt a hatóságok szabadulását követően folyamatosan zaklatták. Az inzultusok és a lelki terror ellenére sem vállalta a besúgó szerepet, inkább az öngyilkosságba menekült. 1957. február 28-án a szombathelyi vasútállomásra érkező tehervonat elé vetette magát, amely halálra gázolta. Szombathely város önkormányzata az 1956-os forradalom mártírjáról 1993-ban utcát nevezett el. |
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulója, valamint a mártírhalált halt szombathelyi nemzetőrök emlékére rendezett megemlékezés az 56-osok terén, a Nemzetőrök Emléktáblája előtt folytatódott. Németh Judit, a Weöres Sándor Színház színművésze Jankovits Ferenc Idei hó című versét mondta el: hiteles, drámai előadást hallhatott a közönség. Bujtás Ervin előadásában Bereményi Géza - Cseh Tamás: Gyerekdal című műve hangzott el.
1956-ban egy nép megmutatta bátorságát, szabadságvágyának erejét egy olyan cselekedettel, ami fél évszázadra lemosta a gyalázatot a magyarokról, alapjaiban írva át a magyarság imázsát – kezdte ünnepi beszédét dr. Katona Attila történész. Ha sokaknak kínos is, 1956 a munkásosztály tette, mondta el, s beszélt a forradalom rendszerváltásra való hatásáról, s arról, hányféle értelmezésnek adott és ad lehetőséget – a hatalmon lévők aktuális interpretációjától függően – 1956.
A tömegtüntetések, melyekben a nép ereje mutatkozott meg; a fegyveres ellenállás, mely, bár lehetetlennek tűnt és tűnik a tankokkal szemben, a forradalmi romanticizmus, a szabadság, a függetlenség és az igazságosság gondolatai mégis lehetségesnek láttatták; a három nap alatt összeomló magyar állam és az új rendszer a demokratikus önkormányzatiság elveivel – többek között a forradalmi napoknak ezeket a dicső mozzanatait emelte ki dr. Katona Attila, majd a szombathelyi események felelevenítése után a múlt és a ma kapcsolatáról szólt:
– Nemzeti ünnepeinknek, így a mainak is nem titkolt célja, hogy tükröt tartsanak a jelennek: mennyiben felelünk meg eleink elvárásainak? Ha ezt elfogadom, akkor komoly hiátusokat érzékelek – folytatta a történész, majd arról szólt, hogy Bibó István az emberi méltóság forradalmának tartotta 56-ot. Az ő olvasatában minden demokrácia előfeltétele az ilyen forradalom, amiben megtapasztalható a nép ereje, mely képes megválasztani, de el is űzni vezetőit.
1956 ugyanakkor azt is megtapasztalhatta, mi van akkor, ha egy erősebb haderő tiporja el a népakaratot. És olyanokat tesz a nép nyakába, akiket az nem akar. – De mi van akkor, ha mindezt egy poszt-posztmodern világban nem idegen hadseregek teszik, hanem jólfizetett hazai manipulátorok, akik a társadalom folyamatos megosztásával, ellenségképek elmélyítésével, a jog, az igazságszolgáltatás és a média kisajátításával, a népet kirekesztő alkotmányozással, a demokratikus intézmények díszletekké alakításával végzi egyéni és haverjai vég nélküli vagyonosodását. Erre már nem Bibó Istvánnak, hanem az utódoknak kell felelni – zárta beszédét dr. Katona Attila.
Az ünnepi beszéd után a megemlékezők főhajtással tisztelegtek az elesett szombathelyi mártírok előtt, akiknek neve a Nemzetőrök Emléktábláján áll, majd Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata felhívására a városi szervezetek elhelyezték a kegyelet és az emlékezés koszorúit a hősi halált halt nemzetőrök tiszteletére avatott emlékműnél. Az 56-osok terén tartott megemlékezésen közreműködött Prikazovics Ferenc, a Szombathelyi Polgárőrség, Szombathely Város Fúvószenekara.
| A hősi halált halt nemzetőrök emléktáblája az ő nevüket őrzi: Gosztonyi József 26 éves csillés |
A Városháza dísztermében 18 órakor ünnepi közgyűlést és városi ünnepséget tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. és az első szabad Szombathelyi Önkormányzat megalakulásának 33. évfordulója tiszteletére. A Himnusz a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium kamarakórusával, Paulik Ákos karnagy vezényletével hangzott el, majd Balogh János, Mari Dorottya és Szabó Róbert Endre, a Weöres Sándor Színház színművészei zenés műsort adtak elő.
Az ünnepi műsor után dr. Nemény András, Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere mondott beszédet.
| Dr. Nemény András ünnepi beszéde Tisztelt Szombathelyiek! Ötödik alkalommal állok itt és mondok ünnepi beszédet a 33 éve ezen a napon megalakult szabad szombathelyi önkormányzat és az 1956-os forradalom kitörésének tiszteletére. A dolgos hétköznapok aztán persze hamar eloszlatták a kétségeket. Volt és van is feladat bőven. És bár minden városvezetés a saját útját járja, azok között a körülmények között, ami neki adatott, de mégis hiszem, van olyan közös pont, ami összeköt ciklusokat, ami megteremti az alapját annak, hogy együtt tudjunk megküzdeni a nehézségekkel és együtt tudjunk örülni a sikereknek. Hogy így is előfordulnak-e hibák. Természetesen. Az önkormányzatiság már csak ilyen, magunk döntünk, és ha tévedünk, magunk viseljük a következményeket is. A mi dolgunk, hogy ezeket a feltételeket megteremtsük. Mire is gondolok? Mindezt úgy, hogy közben értsük és érezzük a mindennapokban is történelmi örökségünk, hagyományaink erejét. Azt, hogy nem vagyunk gyökértelenek. Nehéz időkben a gyökerek tartanak meg minket. És most nehéz idők vannak, járvány, háború, gazdasági válság követik egymást. A rendszerváltás utáni polgármesterek nem ugyanazt gondolták a világról, de mindannyian tenni akartak a városukért. Mára hárman, Ipkovich György, Puskás Tivadar és Wagner András a város díszpolgárai lettek, utóbbi nevét közterület is őrzi. Mindez szintén a közös döntésünk eredménye. Akik értik, hogy a ma stratégiai döntései meghatározzák a még meg sem született szombathelyiek életét. Akik nem adják el a város jövőjét felsőbb utasításra. Akik csak a szívükre hallgatnak és meg tudnak maradni embernek ezekben a nehéz időkben is. A szombathelyiek szeretete szövi az országban egyedülálló szociális és civil védőhálót, ez a szeretet vigyáz a gyermekeinkre és ez óvja a nagyszüleinket.
|
Az ünnepi beszéd után elhangzott a Szózat, a megemlékezés zárásaként pezsgős koccintásra került sor, pohárköszöntőt Koczka Tibor önkormányzati képviselő mondott.
Az ünnepségen közreműködtek még: Prikazovics Ferenc, az AGORA Savaria Nonprofit Kft. munkatársai.
TP
Fotó: Bonyhádi Zoltán
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
