220 éve rejtett Szent Mihály-szobrot találtak egy pesti ház falában

A Szerb utca és Veres Pálné utca sarkán álló, 19. század elején felépült, Veres Pálné u. 32. számú műemlék házban 2022. nyarán egy belső átalakítás során kőfaragvány-töredékek kerültek elő a vakolat alatt. A köveket a ház építésekor falazókőként használták fel, és korábbi, elbontott épületekből származhatnak.

Barokk korinak vélhető, négyszögletes baluszterek (korlátbábok) darabjai mellett figyelemre méltó volt egy keretelt figurális dombormű egyik sarka, ezen egy szandált és tunikát viselő személy bal lába vehető ki, amellyel egy fekvő alakra támaszkodik.

A töredékben az ördögöt legyőző Szent Mihály arkangyal közkeletű ikonográfiájú ábrázolása ismerhető fel.

A főangyalt ókori (katona)viseletben, általában kezében lándzsával, míg az ördögöt szarvakkal, vagy szárnyakkal is rendelkező férfialakként, illetve férfi, női és állati jegyeket is viselő szörnyként ábrázolták.

A puha mészkőből készült faragvány teljes magassága eredetileg körülbelül egy méter lehetett, megmunkálása meglehetősen finom, aprólékos, és felülete úgy tűnik, festetlen volt.
Szent Mihály ábrázolásának előkerülése az újkori pesti belváros déli részén nem meglepő. Az ő tiszteletére szentelték a török kiűzése után visszatelepülő domonkos rend 1765-re felépült Váci utcai templomát, amely később a pálosoké, az Angolkisasszonyoké, majd legutóbb a premontreieké lett, Szent Mihály-titulusa azonban változatlanul megmaradt.

A ma álló egyemeletes épület Komárik Dénes kutatásai szerint két szakaszban épült fel: a Szerb utcai szárnya 1804-ben Miletz Illés Turóc megyei származású pesti ügyvéd részére, majd bővítése a Veres Pálné utcai szárnnyal 1815-ben az új tulajdonos, az Ausztriából betelepült Bauer Ignác kocsmáros részére, Brein Ignác terve szerint.

Az 1785-ös, Balla Antal-féle térkép szerint ezeket megelőzően a telek Szerb utcai oldalán állt egy szélesebb épület, feltehetőleg lakóház, a telek ezzel átellenes, északi oldalán pedig két keskenyebb épület, mindezek Komárik Dénes szerint még bizonyára földszintesek lehettek.

A mai ház Szerb utcai szárnyában beépített kő kézenfekvő, hogy az 1804-es építkezés során elbontott vagy átalakított Szerb utcai házból származhatott. A szentkép, ahogyan a barokk városi és falusi házakon gyakran látható, valószínűleg e ház utcai főhomlokzatát díszíthette.

Felmerült, hogy a domborműtöredék kiemelése után a Kiscelli Múzeum Épületelem-gyűjteményébe kerülhessen, végül azonban statikai okokból ez nem valósult meg. A kőtöredék fotódokumentálása és felmérése megtörtént, és reményeink szerint biztonságban őrzi tovább a műemlék ház fala - adja hírül közösségi oldalán a Kiscelli Múzeum.

Fotó: Kiscelli Múzeum