50 éves a belvárosi Savaria Mozi

• műszaki bejárás és próbavetítés 1973. augusztus 10-én
• avatás és díszbemutató 1973. augusztus 18-án
• 1973. szeptember 3-án az új épületben először vetítettek magyar filmet
• 973. szeptember 24-én az új épület kamaratermében is sor került az első vetítésre

Ahogyan annak idején Szakály Éva tudósított a Vas Népében, augusztus 10-én a Mátis Lajos építészeti és Sellyei Gábor belsőépítészeti tervei alapján felépült és berendezett modern belvárosi épületben „az illetékes szervek képviselői járták be hibákat vallató tekintettel Szombathelyen az új Savaria Mozi összes helyiségét: 11 órakor kezdődött el a hosszadalmas üzembe helyezési folyamat.” A tesztvetítésen a korszak logikája szerint megválasztott mozgókép pergett a hatalmas méretű vásznon – az összegyűlt szakemberek és hivatalosságok ugyanis a Lányok az égen című szovjet rövidfilmet láthatták, amely a korszak kedvelt sztereó hangtechnikájával és 70 mm-es celluloid kópiáról került a vetítőgép orsóira. Ez számított az akkortájt kedvelt és általánosan elterjedt technológiának, amely kifejezetten alkalmas volt pazar és részletgazdag látványok létrehozására. Érdekes párhuzam, hogy ezzel a filmes technikával készült pár éve Tarantino téli westernje, az Aljas nyolcas, vagy éppen az elmúlt bő egy hónap egyik mozis világsikere, az Oppenheimer című életrajzi dráma is.

Egy bő héttel később a megyei lap kulturális krónikása már arról ír, hogy az augusztus 18-ra időzített átadással „az ország egyik legszebb és legkorszerűbb filmszínháza kerül ezzel a vasi, a szombathelyi közönség birtokába.” A helyi és az országos tudósítások újra és újra kiemelik a moziépület praktikus építészeti és kitűnő műszaki adottságait, amelyeket nyilvánvalóan a korszak technikai felkészültségéhez képest érdemes mai szemmel tekinteni. Így többek közt az akkor félezer férőhelyes, arénaszerűnek mondott nézőteret (amely az előző évtized legelején történt átépítésig változatlan maradt), a tizenhét méter széles vetítővásznat a hetvenes évek elején meglehetősen újszerűnek számító panorámavetítéssel és sztereó hanghatást lehetővé tévő technikával.

A díszvetítést megelőzően rendezett átadón a megyei tanács elnökeként ott volt a meghívottak között dr. Gonda György, akinek városfejlesztő tevékenysége előtt éppen most tiszteleg az utókor azzal, hogy az általa megálmodott Képtár épületében az egyik kiállítóterem ezentúl az ő nevét viseli. A nyitófilm a korszak kultúrpolitikájának jellegzetes döntése szerint egy szovjet alkotás, Igor Talankin Csajkovszkij című életrajzi mozija volt. A zeneszerző életműve a klasszikus zenére és annak nagyközönségére gyakorolt hatása miatt (zavaros magánélete és homoszexualitása ellenére) a mindenkori orosz állam és kultúrpolitika által szívesen használt érv az orosz szellemiség különlegessége mellett.

Az átadás utáni fő fogás a Leonard Bernstein zenéjére készült, 1961-ben forgatott West Side Story volt. A kortárs amerikai társadalmi feszültségeket feldolgozó zenés dráma ugyan megkésve érkezett a magyar mozikba, de mindenképpen kulturális csemegének számított a Kádár-korszak Magyarországán. Viszonylag friss bemutató volt a csúcsra járó francia „fekete” krimik jellegzetes darabjaként Henri Verneuil A betörés című francia-olasz-görög filmje a tavalyelőtt elhunyt nagyszerű Jean-Paul Belmondo és a korszak egy másik globális férfi mozisztárja, Omar Sharif főszereplésével.

Szintén a nagyközönséget célozhatták a Feketeszakáll szelleme című, 1968-ban készült amerikai-olasz humoros mesefilmmel, amely a Walt Disney Pictures terméke egy olyan színészóriással a főszerepben, mint Peter Ustinov. Igényesebb vonulatát képviselték a korszak filmtermésének az ekkor vászonra került Bergman-alkotások: a képzeletbeli európai háborút és az általa a történet hőseiben és közöttük elszabadított morális drámákat, feszültségeket taglaló 1968-as Szégyen, valamint az 1971-es, svéd-amerikai színekben készült Érintés, amely a bergmani kamaradrámáknak, személyes és kapcsolati kataklizmáknak egy kevéssé elvont, kifejezetten a nagyközönség számára is fogyaszthatóan tálalt verziója Bibi Andersson, Elliott Gould és Max von Sydow főszereplésével.

Szeptember 3-án Várkonyi Zoltán Ártatlan gyilkosok című filmje lett az első hazai gyártású alkotás az új moziban, a kamarateremet pedig szeptember 24-én Fábri Zoltán Húsz órájával adták át a közönségnek.

Az írás a Vaskarika (http://vaskarika.hu/) oldalain indult mozitörténeti cikksorozat alapján és felhasználásával készült.

Szőnye Ildikó – Vágvölgyi András