882 tétmérkőzés után új fejezet íródik Király Gábor életében

- 2019. 05.11-én egy Mezőkövesd elleni NB I-es bajnoki volt játékos pályafutásod utolsó mérkőzése. Mi történt veled azóta, mi tölti ki a napjaidat?
 

- Sosem okozott problémát számomra életem egyes szakaszainak lezárása. 2017-ben írtam alá az utolsó profi szerződésemet a Haladással, pontosan tudtam, hogy a labdarúgó karrieremnek vége lesz egyszer. Jellemző rám, hogy soha nem nézek hátra. Nem tettem ezt az Eb-szereplésünk után, előtt és később sem. 26 év, 18 külföldön töltött szezon, 882 tétmérkőzés fért bele a karrierembe. Büszke vagyok, hogy milyen helyekre juthattam el a futball segítségével, kikkel és kik ellen játszhattam, milyen szakemberekkel dolgozhattam együtt. Kisajtoltam mindent magamból, amit lehetett. Nem maradt hiányérzetem. A megszerzett tapasztalatokat pedig próbálom kamatoztatni az életem új szakaszában. 

- A legtöbb futballistának gondot okoz az átment a civil életre, ehhez képest Király Gábornak volt hová visszavonulnia, várta a Király Sportlétesítmény, az egyesülete, a kapusiskolája.
 

- Tudatosan alakítottam ezt így. Nagyon jó volt, hogy 17 éven át párhuzamosan tudtam építeni a karrieremet és közben az egyre bővülő csapatommal menedzselni az egyesület, létesítmény körüli teendőket, feladatokat, így tulajdonképpen nem okozott gondot egyik napról a másikra beülni az irodába. Amíg futballoztam, az volt az elsődleges számomra. Amikor pihenni kellett pihentem, amikor meccsre hangolódni, akkor, minden mást kizárva arra fókuszáltam. A létesítmény, egyesület dolgaival csak akkor foglalkoztam, ha volt rá időm. Mióta viszont befejeztem a pályán, nem kell folyton az órát néznem, hogy mikor van edzés, mérkőzés, nyugodtan koncentrálhatok a napi ügyekre. Ráadásul mióta elkezdtem futballozni, nekem mindig a hétvégére kellett készülnöm, akkor volt szükség a legjobb teljesítményre, a pihenésre csak minimális idő jutott. Most ez megfordult. Hétfőtől péntekig dolgozom, a hétvége pedig szabad. Jut időm sétálni, biciklizni, a kertben és a házban tenni-venni. Ez egy új világ számomra, amit fel kell még fedeznem. Meg kell tanulnom így élni.
 

- A közösségi média felületeiden egyre gyakrabban látni, hogy új oldaladról mutatkozol be: motivációs előadásokat tartasz.
 

- Felkérések korábban is voltak, azonban ezek teljesítésére az aktív futball mellett nem nagyon volt lehetőségem. Most viszont el tudok menni akár Debrecenbe vagy Szegedre is egy céges invitálásnak eleget tenni, vagy megtartani egy iskolai motivációs előadást a megyében. Az előadóké egy külön szakma, a prezentációkra ugyanúgy fel kell készülni, mint egy mérkőzésre. Bárhová megyek, mindig arra törekszem, hogy célirányosan, az adott közösség igényeinek megfelelő motivációt nyújtsak. Ebben is óriási kihívást látok, tanulom, és közben nagyon élvezem. 
 

- Éppen belelendültél volna, amikor jött a koronavírus miatti vészhelyzet. Hogyan változtatta meg a mindennapjaidat?

- Bárhol is éltem a világban, megszoktam, hogy állandóan alkalmazkodnom kell. Angliában például az emberek békeidőkben sem fognak kezet egymással. Nekem nem újdonság a social distance. Persze ez csak egy része ennek a valóban nem könnyű helyzetnek. Sokszor példálóztam vele korábban, hogyha egy hétig bezárnánk saját házamba, nem unatkoznék, mindig találnék munkát, feladatot. Ez most megvalósult. De a koronavírus-járvány nem rólam, hanem rólunk, emberekről szól. Tisztelnünk kell egymást, vigyáznunk kell egymásra, türelmesnek lennünk és betartanunk a szabályokat. Egyelőre ennyit tehetünk. Az egyesületnél, létesítmény üzemeltetésénél is felelős döntéseket kellett hoznunk. Nálunk is szünetelnek a közös csapatedzések. A pályánk egy közösségi tér, közel 250 gyerekkel dolgozunk, nem veszélyeztethettük az egészségüket. A tréningek online folytatódnak, az edzőink által küldött videós feladatokat a gyerekeknek otthoni egyénileg kell elvégezniük. Ez az időszak arra is jó, hogy szakembereink kibontakoztassák kreativitásuk;  a pozitív tapasztalatokat pedig szeretnék a válsághelyzet után is tovább vinni. A munkavállalóinkért, közel 40 főről beszélünk, szintén felelősséget érzünk, ebben a helyzetben sem akarunk senkit elbocsátani.
 

- A Temesvár utca 44. alatti sportközpont további fejlesztését a magyar állam tavaly ősszel a Király Sportegyesületen keresztül támogatta. Milyen beruházások valósulnak meg?

- 17 éve kezdtük el saját forrásból építeni a Király Sportlétesítményt, azzal a szándékkal, hogy minőségi sportinfrastruktúrával gazdagodjon Szombathely, ahová szívesen jönnek majd focizni a gyerekek. Az eddig elvégzett munkánkat figyelemre méltónak ítélték, mellénk állt a sportkormányzat, ami további fejlesztésekre ad lehetőséget. Bővül, megújul a sportegészségügyi prevenciós, rehabilitációs központunk, zajlik további pályák kialakítása, és célja még a beruházásnak, hogy a Király Sportegyesülettel együttműködő hazai és külföldi partner egyesületeket a jövőben, akár edzőtáboroztatások idején, megfelelő színvonalon tudjuk kiszolgálni.
 

- Király 108 - Egy szürke nadrág legendája címmel portréfilm készült a pályafutásodról, amit hamarosan a nézők is láthatnak a televízióban.

- Igen, nemrég fejeződtek be az utómunkák. Úgy érzem, hogy a TOP Média és Királysport közös produkciójának végeredménye egy olyan gondos munka, amibe az alkotók beletették a maximális tudásukat. Az öt fő helyszínen (Szombathely, Budapest-Telki, London, Berlin, München) bő egy év alatt forgatott film a 26 évem legfontosabb mozzanatait öleli körbe, 32 megszólalóval, Lothar Matthäustól Dárdai Pálon át Bernd Storckig. Bízom benne, hogy sikerült egy értékes produkciót letenni az asztalra, ami a közönségtől is kedvező fogadtatásra talál majd.

- Hogyan élted meg a húsvéti időszakot gyerekként, aktív futballistaként, illetve most? 

- Külföldön sokszor megkérdezték, mi magyarok hogyan ünneplünk húsvétkor? Persze magyar szokások szerint: Matyi fiammal mindig meglocsoltuk a lányokat, és a családunk tartja az étkezési, böjti hagyományokat is. Gyerekként mindig körbe bicikliztük a várost, kaptuk a piros tojásokat, édességeket, esetleg egy kis jutalmat, de ennek a varázsa már megszűnt. Pedig idő bőven lenne rá, most a körülmények nem adottak hozzá.