A cseh egészségügyi miniszter szükségállapot kihirdetését fogja javasolni
"Ezt mindenképpen meg kell tennünk. Anélkül nincs sok esélyünk. Úgy gondolom, hogy ezt már a kormány következő ülésén megteszem" - válaszolta Roman Prymula a Respekt.cz internetes hírportálnak hétfőn arra a kérdésre, hogy a koronavírus-járvány erősödése miatt kérni fogja-e a szükségállapot kihirdetését.
A cseh kormány március 12-én hirdette ki a szükségállapotot, amely több hosszabbítás után május 17-ig volt érvényben. A kabinet legközelebbi ülésére jövő hétfőn kerül sor.
A jelenlegi szabályozás szerint a szükségállapotot a kormány hirdeti ki legfeljebb 30 napra, de haladéktalanul értesítenie kell döntéséről a képviselőházat, amely azt megerősíti, vagy hatályon kívül helyezi. Jan Hamácek belügyminiszter, az országos válságstáb elnöke is azt mondta a közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában, hogy mérlegelni kellene valamiféle vészhelyzet kihirdetését, mert gondok adódhatnak a szükséges egészségügyi személyzet biztosításával.
Az egészségügyi miniszter már a múlt pénteken jelezte, hogy a héten az óvintézkedések további szigorításával kell számolni. Elsősorban a gyülekezés korlátozásáról van szó. Vasárnap egy másik nyilatkozatában azt mondta, hogy napokon belül legfeljebb 20 személyben korlátozzák a szabadidős tevékenységekben való részvételt. Részletek egyelőre nem ismeretesek.
Csehországban szeptember folyamán gyorsan emelkedett a koronavírus-fertőzés miatt kórházi kezelést igénylő súlyos esetek száma. Sokan attól tartanak, hogy néhány héten belül esetleg hiány lehet a speciális, lélegeztetőgépel ellátott kórházi ágyakból.
Az egészségügyi minisztérium honlapján hétfőn közölt legfrissebb kimutatások szerint jelenleg 820 személyt kezelnek a kórházakban, ami több mint négyszerese a hónap eleji számoknak. Az orvosok szerint 175 személy esete minősül súlyosnak, ők lélegeztetőgépre szorulnak. A koronavírus okozta halálesetek száma hétfőn 615-re emelkedett. (MTI)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.