A gyönge bárány erősebb a vadállatnál

A szentgotthárdi premiert követte a szombathelyi vetítés-sorozat az elmúlt három hétfőn a Savaria Mozi Hildebrand István nagytermében. A 6. 7. 8. részt (azaz amiként az alcímben látni-olvasni lehetett: a „harmadik felvonást”) a szombathelyi egyházmegye püspöke, dr. Székely János (1964) ünnepi beszéde vezette be. Külön is köszöntötte Brenner József (1935) nagyprépostot, testvére vértanúságának élő tanúját és Márfi Gyula (1943) nyugalmazott veszprémi érseket. „Szombathelyre kerülésem legelső napjának (ez 2017 nyarán volt; szp) délutánján Brenner József helynök atyának azt mondtam, szeretnék elmenni Rábakethelyre. Éreztem, hogy ennek az egyházmegyének az egyik leghatalmasabb kincse a szentjei. S talán különlegesen is Boldog Brenner János vértanú. E napon együtt jártuk végig a vértanúság útját” elevenítette föl Székely János. „Éreztük azt az egészen különleges fényt, ami Brenner János életéből és életáldozatából sugárzik. II. János Pál pápa, amikor idejött (1991-ben), azt mondta, hogy Szombathely a szentek földje. Gondolt az ókeresztény vértanúkra, akik az életüket adták itt. Szent Kvirinre (Kr. u. a 3-4. évszázadban élt) és sok névtelen vértanúra.  Szent Mártonra, aki itt született (316-ban vagy 317-ben). De gondolt az újkor szentjeire is. Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóra (1870-1931; a „szegények orvosa”), Mindszenty József bíborosra (1892-1975). S gondolt egészen különlegesen Boldog Brenner Jánosra is. Szentek földje. Ennek a helynek az egyik legfontosabb csodája a genius loci, a hely szelleme. Az pontosan az ő jelenlétük.

Ami a filmből átsugárzik, hogy Boldog Brenner János alakja megérintette mind a rendezőt, Szilágyi Andort, mind a szereplőket. Jámbor Nándort, a főszereplőt is. Szerepének eljátszása, illetőleg a forgatás mélyen hatott a lelkére. Alakította. Brenner Jánosnak az életáldozata átsugárzik a jeleneteken. Drámai a film. Bemutatja a kommunizmusnak a döbbenetes kegyetlenségét, embertelenségét. Néha szinte szörnyű nézni azokat a szörnyűségeket, amik történtek. Egyik nagy értéke talán pontosan ez, hogy feketén-fehéren jeleníti meg ezt a borzalmat, amit talán sokan egészen el se akarnak hinni.

A kommunizmusnak csak a huszadik században több mint százmillió halálos áldozata volt. A történelemnek nem volt még egy olyan rettenetes ideológiája, diktatúrája, mint ez, amely ekkora kegyetlenséggel pusztította volna el mindazokat, akik kicsit másképp gondolkodtak vagy éreztek. Brenner János meggyilkolása is egy ezek közül a rémtettek közül. De látjuk a filmben egy fiatalember édesanyjának a megölését is. Ettől sem riadtak vissza. Pedig csak tanúként szeretett volna jelentkezni, megszólalni. Elmondani valamit a kegyetlen gyilkossággal kapcsolatban.

Ugyanakkor a film nem erről a sötétségről szól, hanem arról a különleges fényről, ami ennél erősebb. A Biblia tele van ezzel a meggyőződéssel, hogy a gyönge bárány, akit megöltek, erősebb, mint a nagy vadállat. Ahogy mondja a Jelenések könyve: megölték, de mégis él. Boldog Brenner János őbenne él. És az ő győzelmét élte át a vértanúságával. Megölve is él. A bárány, akit leöltek, de íme, mégis él!

Nem tudjuk már pontosan, évszázadokra visszatekintve, hogy például Szent Márton idejében kik voltak a világ nagyjai. Talán az egyes történészek számon tudják tartani a császárokat, a hadvezéreket, de Márton alakjáról minden picit is művelt ember és keresztény tud. Őt újra s újra ünnepeljük. Az ő fénye erősebb, mint annak a kornak a hatalmasaié. Sok száz év múlva azt sem fogják tudni az emberek, hogy a XIX., a XX., vagy a XXI. században kik voltak a világ nagyjai. Nem fogják tudni a nevüket. De, hogy ki volt Boldog Brenner János, azt évszázadok múlva is ünnepelni fogják a keresztények. Ismerni fogják a történetét. Az ő fénye erősebb a vadállat, a diktatúra hatalmasainak a látszólagos erejénél. Brenner János vezetékneve azt jelenti: lángoló. Számára sokat jelentett ez a név. A ciszter rendnek a jelmondata is ez: lángolj és világíts! Ardere et lucere! Boldog Brenner János azt írta a naplójába: ’Isten tűz. Add nekem a te tüzedet!’. Máskor azt: ’Az élet izzó folyosó. A szenvedés és a szeretet lángoló folyosóján át vezess a te tüzes, lángoló trónusodhoz!’.  Lángoló fiatal volt. Lelkes. Örömmel, szeretettel, hittel teli. Ez sugárzik át az életén.” Székely János Szent-Gály Kata Keresztúton című versével zárta ünnepi beszédét: „Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szeretlek…? / Tudsz-e tűrni értem, hordani keresztet…? / Roskadva, remegve, föl, egész a célig…? / Akkor is, ha szíved ezer sebből vérzik…?”

Szenkovits Péter
Fotó: Nagy Jácint