A hűség falvai - 101 éve tért vissza Szentpéterfa
Mint olvasható: "Az első világháború utáni béketárgyalások során az új határokat meghúzó győztes hatalmak a legtöbb esetben fikarcnyit sem törődtek az adott területeken élő lakosság érzelmeivel, akaratával. De, szerencsére, avagy: Istennek hála, akadtak üdítő kivételek is…
1921. július 27-én Grazban három antant országi, egy japán és 1-1 osztrák és magyar taggal megalakult a határmegállapító bizottság. A bizottság összetételéből már világosan látszik, hogy a magyaroknak nem túl sok beleszólása volt az ügymenetbe, még úgysem, hogy a japán résztvevő többnyire az ő javaslataikat támogatta.
És mégis… A velencei jegyzőkönyv értelmében Sopron és környéke az 1921. december 14-e és 16-a közti népszavazáson dönthetett hovatartozási szándékáról. Mint a történelemkönyvekből tudhatjuk a leghűségesebb város lakói Magyarország mellett voksoltak. Szerencsére a jó példa ragadósnak bizonyult…
Azokban az időkben több határmenti település hovatartozásáról is csaknem a késhegyig menő viták folytak, a határmegállapító bizottság meg dolgozott, szépen, szorgalmasan és a maga szemszögéből eredményesen is. Húzkodták is szorgalmasan a vonalakat, de ezek a vonalak gyakran nemigen tetszettek a helyieknek, akiknek a feje fölött, a megkérdezésük nélkül döntöttek. Így volt ez Szentpéterfa esetében is…
Az akkoriban javarészt horvátok lakta faluból indult ki a kezdeményezés, hogy ők maguk és környező falvak lakói szintén népszavazáson dönthessék el, hogy melyik országhoz kívánnak tartozni. Erkölcsi kötelességüknek érezték ezt Magyarországgal szemben, amely félévezreddel korábban befogadta ősapáikat.
A helyi parasztság ragaszkodott az ősi földhöz, Magyarországhoz. A kereskedők, iparosok, idénymunkások viszont úgy vélték, hogy Ausztriában jobban megtalálhatják számításaikat. A helyi - és természetesen a szélesebb körű – ellentétek miatt nem mentek egyszerűen a dolgok. A sajnálatos események során meggyilkolt pornóapáti plébánoson, Pataki Ferencen kívül még hosszan lehetne sorolni azok nevét, akiknek testi épsége, szabadsága, vagyona veszélybe került hazafias érzelmeik miatt. De nem adták fel…
Hosszas huzavona, politikai tárgyalások, tüntetések után végre megtarthatták a népszavazásokat, melynek eredményeként 1923. január 10-én visszatért Magyarországhoz Kis- és Nagynarda, Alsó- és Felsőcsatár, Magyar- és Németkeresztes, Horvátlövő és Pornóapáti, majd március 8-án Ólmod és végül március 9-én Szentpéterfa.
Az Országgyűlés 2014. december. 30-án hirdette ki 2014. évi CIII. törvényét a hűség falvairól."
(Fotó: szentpeterfa.hu)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.