A kettészakított Vas vármegye: még az idén megjelenik dr. Kövér István Trianon-könyve
– Miért kezdett bele a Trianon-téma kutatásába?
– Anyai nagyapám ültette el bennem a kíváncsiságot, gyerekkoromban sokszor hallottam tőle: magyar ember az, akinek fáj Trianon. Nyitra megyei volt, ide nősült, de még rokonlátogatásra sem mehetett haza a 2. világháború utáni években. Édesapámtól is sok mindent hallottam, aki akkoriban párhuzamos történelmet „tanított” otthon, hiszen Trianonról szó sem esett az iskolában. Később aztán elolvastam mindent a békediktátumról, mígnem 10 évvel ezelőtt, a 90. évfordulón tudatosodott bennem, milyen keveset tudunk a Szombathelyen és Vas megyében történtekről. Elmentem a levéltárba, és 4 éven át minden napomat ott töltöttem. Átnéztem az összes dokumentumot, még olyanokat is, amiket 1921 óta nem vett kézbe senki. Minden fellelhető adatot kigyűjtöttem, 3200 oldalnyi jegyzetet készítettem.
– Vas vármegye a méretéhez képest óriási veszteséget szenvedett el. Kiderült az iratokból, hogyan élték meg ezt az egyes települések és az itt élő nemzetiségek?
– Ahogy az országnak, úgy Vas vármegyének is a kétharmada veszett el 1920-ban: 612 településéből 216 maradt az új határokon belül. Persze mindez nem egyik napról a másikra történt. A korábbi évszázadok bevándorlásai, betelepítései révén soknemzetiségűvé vált az ország. A könyvben pontos adatok szerepelnek arról, kik, mikor, mennyien költöztek ide. Magyarország geopolitikai helyzete miatt mindig is a germán-szláv viaskodás színtere volt. Nagy-Magyarország mellett csak a horvátok álltak ki, a németajkúakról ugyanez már nem mondható el. Szinte minden községben volt olyan befolyásos emberük, aki az anschluss (az Ausztriához csatolás) híve volt. Persze számos településen fogalmaztak tiltakozó nyilatkozatokat, amiket eljuttattak a belügyminiszterhez – ezeket is tartalmazza a könyv.
– Szombathelynek és környékének szerves kapcsolata volt Felsőőrrel. Hogyan alakult ez a viszony a szétszakítás után?
– Sokan látták előre, milyen hátrányokat jelent majd ez Magyarország és Ausztria számára. Szombathely elvesztette központi szerepét, hiába volt például az első nagyobb vasúti csomópont az országban, mivel a vonalakat kettévágták, Felsőőrről nem jöttek többet az emberek a szombathelyi piacra, innen pedig nem tudták elvinni a mezőgazdasági termékeket, pl. a szarvasmarhát, amiből korábban vagonszám szállítottak nyugatra. A korábbi élénk kereskedelmi forgalom teljesen megszűnt, helyét a csempészés vette át. Meg is kellett erősíteni a határszéli csendőrőrsöket.
– Az elcsatolt területekről sokan menekültek Csonka-Magyarországra. Ide, Vas vármegyébe is kerültek közülük?
– A legnagyobb számban Erdély elfoglalása után érkeztek, a belügyminisztérium pedig előírta, hogy melyik megyének mennyi embert kell befogadni, élelemmel, szállással ellátni, és lehetőleg közmunkát felajánlani. A könyvem segítségével, név alapján bárki az itt letelepült felmenői nyomába eredhet.
A menekültek mellett részletes adatokkal szolgál a könyv a Trianon okozta veszteségekről is a gazdasági élet különböző területeitől az egészségügyön át az oktatásig, egyházakig. Óriási adatmennyiséget sikerült rögzítenem – ez is volt a célom. Magyarázatok helyett olyan forrást összeállítani, amelybe az utánunk jövő nemzedékeknek is érdemes lesz belelapozni.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.