A klímaváltozás a háborúknál is nagyobb hatással van a migrációra
Az elmúlt évtizedben évente átlagosan 21,5 millió ember kényszerült elhagyni otthonát az időjárási jelenségek miatt, ami több mint kétszer annyi, mint azoknak a száma, akik a fegyveres konfliktusok és az erőszak miatt voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból – közölte csütörtökön az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).
"A menekültek, a belső menekültek és a hontalanok azok, akik a klímaváltozás frontvonalában vannak" – hangsúlyozta az UNHCR a Föld Napja alkalmából kiadott közleményben, amelyben beszámolt arról is, hogy ezen menekültek nagy része olyan körülmények között él, amelyek nem megfelelőek ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak az időjárási jelenségekhez. Például Bangladesben a következő monszunidőszakban heves esőzések és áradások sújthatják a rohingja menekültek táborait Cox's Bazarban. Emiatt a táborok lakói ismét költözni kényszerülhetnek azután, hogy nemrég ezt kellett tenniük egy hatalmas tűzesetet követően a táborok területén.
Több mint egymilliárd ember él az éghajlati jelenségekkel kapcsolatos veszélyeknek kitett országokban, amelyek ráadásul rendkívül korlátozott kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy helyre tudjanak állni egy esetleges természeti katasztrófa esetén – emlékeztetett az UNHCR.
"Az éghajlati vészhelyzet a korunkat meghatározó válság, és az emiatt kényszerűvé vált vándorlások a legsúlyosabb következményei közé tartoznak" – fogalmazott az UNHCR. Az éghajlatváltozás ezen kívül további olyan problémákat is súlyosbított, mint a szegénység, a bizonytalan élelmiszer- és a vízellátás, valamint egyéb létfontosságú források hiánya, ami ismét további népességmozgásokhoz vezethet.
Az UNHCR arra kérte a kormányokat, hogy hozzanak intézkedéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében, és fokozottabb védelemben és segítségnyújtásban részesítsék a természeti katasztrófák miatt otthonukat elhagyni kényszerülő embereket.
Forrás: UNHCR, MTI, Index
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.