A kormány dönt, az önkormányzat fizet
Ez központi kompenzáció nélkül nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat. Szombathely esetében az iparűzési adó felezése 1,2 milliárdos kiesést jelentett volna már idén is, de sok vállalkozó úgy döntött, ugyan nem kötelező, mégis fizet a városnak. Most úgy tűnik, a 2022-es év sem lesz könnyebb a város számára. A kedvezmény érvényesítéséről február 25-ig nyilatkozhattak. Szombathely polgármestere akkor levélben fordult a helyi vállalkozókhoz, hogy, aki teheti, a város érdekében a teljes adót fizesse meg.
Dr. Nemény András februárban úgy nyilatkozott, nagyon sok vállalkozó jelezte akár személyesen felé is, hogy szeretnék segíteni Szombathelyt. „Akik ezt megtették, olyan célt szolgáltak, ami várossá teszi a várost, ami az itt élőknek fontos, de az önkormányzat számára nem kötelező feladat. Beszélhetünk itt a város tisztaságáról, a sportegyesületeinkről, ahol a gyerekeink sportolnak, vagy a kulturális programokról, amelyeken mindannyian szeretünk részt venni, és ami egyébként idevonzza a látogatókat. A kötelező feladatok között pedig említhetjük a közétkeztetést, ami szintén forráshiányos.”
Az 1,2 milliárd forintos kiesés így, a vállalkozói összefogásnak köszönhetően, 400 millióval csökkent. Ezen felül többen ajánlották fel oly módon is a segítségüket, hogy amit megspóroltak az elengedett iparűzési adó felén, azt az összeget jótékony célra fordítják. A járvány okozta negatív hatások ellenére komoly együttműködést tapasztalhattunk, ami megható, és amiért hatalmas köszönet jár – mondta el lapunknak dr. Horváth Attila alpolgármester.
A pénzügyminiszter a napokban bejelentette, hogy az iparűzési adókedvezményt a következő évre is meghosszabbítják. Ez az önkormányzatok számára újabb érvágás. De az alpolgármester az eddig megjelent információk alapján arra számít, hogy továbbra is fennáll annak a lehetősége, ha valaki teheti és akarja, akkor a kötelező 1 %-os iparűzési adó helyett 2 %-ot fizessen.
– Ha elmarad a kompenzáció, mint ahogy egy évvel ezelőtt is, mikor Szombathely azon nagyon-nagyon kevés városok egyike volt, akik sem karácsony előtt, sem később nem kapták meg az egyébként a működéshez szükséges összeget, akkor a város tényleg kilátástalan helyzetben van. Nem tudok olyan megoldást mondani, ami nem jár olyan vagyonelemek értékesítésével, amiket nagyon nem szeretnénk eladni. Termelő, kiadott üzlethelyiségeket kellene akkor már értékesítenünk. Azt gondolom, ha ezt a hiányt nem kompenzálja a kormány, akkor sajnos ebbe az irányba is lépnünk kell.
A minimálbér jövő évi emelése is jelentős plusz kiadást jelent a városnak. Az az eddigi 161.000 forintról bruttó 200.000 forintra nő. A garantált bérminimum pedig 260.000 forint lesz januártól.
– Annak, hogy ilyen mértékben növekedett a minimálbér, nyilván egyrészt az ember örül, másrészt, ha tényleg bekövetkezik, hogy ennek a teljes terhét az önkormányzatokra hárítják, az csak Szombathely vonatkozásában több mint 600 millió forint extra kiadást jelent. Hangsúlyozom, miközben elvonnak 1,2 milliárdot, akkor normatívahiányként 600 millió forint jelenik meg. Az önkormányzat hivatalában, cégeinél, intézményeinél több mint háromezren dolgoznak. Eddig a Médiaközpont kivételével meg tudtuk őrizni a megszorítások ellenére is a munkahelyeket.
Az önkormányzatokra nem vonatkozik a rezsicsökkentés, így az országban néhány település már jelezte, hogy az elszabadult árak költségeit nem bírják. Szombathelyen ez százmilliós plusz kiadást jelent. A közétkeztetés pedig a jelentősen megemelkedett alapanyagárak miatt 80 millió forint többletforrást igényel. Az iparűzési adó felezése miatti kiesés és a felsorolt plusz kiadások közel kétmilliárd forintot tesznek ki, amit a költségvetésünknek kezelnie kellene. November 30-ig kell döntenünk az esetleges helyi adók emeléséről, várhatóan azonban idén is születik majd olyan központi rendelkezés, amely nem engedi meg ezt az önkormányzatok számára – fogalmazott dr. Horváth Attila a gazdaságért is felelős alpolgármester.
Állami társasjáték: Szombathely két körből kimaradt
A kormány két körben kárpótolta a 25 ezer fő feletti településeket a megfelezett iparűzési adó miatt – Szombathely mindkettőből kimaradt. Tavaly decemberben Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, Veszprém, Zalaegerszeg egyaránt 1,38 milliárd forintos állami támogatást kapott önkormányzati feladatok ellátására, szabad felhasználásra. Május Debrecennek (2,9 milliárd), az ellenzéki vezetésű Pécsnek (2 milliárd) és Szegednek (1,9 milliárd), valamint a nyugati határszélen Sopronnak (750 millió) és Zalaegerszegnek (630 millió) jutott, Szombathely ebből a körből is kimaradt.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.