A Lili és a bátorság lett a legjobb gyermek- és ifjúsági előadás

Mint írják, az előadást 2020-ban mutatták be, az első COVID ijedtség után. Hónapokon át kérdéses volt, hogy megvalósulhat-e a produkció (melynek színpadra állítására az elnyert pályázati támogatás önmagában nem volt elegendő). A bizonytalanság egyik oka a világjárvány volt, a másik, hogy ebben az évben drasztikusan csökkent a színház állami támogatása, s úgy tűnt, nem lesz forrás az új bemutatók létrehozására. Sokhónapos előkészítő munka vált volna ezzel haszontalanná. Aztán segítségükre sietett régi partnerük, a Kőszegi Várszínház és a debreceni Vojtina Bábszínház. A Lili és a bátorság velük együttműködve született meg. Azóta 24 alkalommal láthatta Kőszeg, Szombathely, Debrecen, Budapest és Szigetmonostor alsós gyerekközönsége. Az előadások egy része pályázati támogatásból valósult meg. S bemutatták Kecskeméten, a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján is. 

Kiemelték, hogy a Mesebolt Bábszínház mindig is küldetésének érezte, hogy ne csak szórakoztassa nézőit, hanem lényeges társadalmi kérdésekre is keresse a válaszokat, olyan problémákra világítson rá, melyek itt élnek velünk, feldolgozásuk elengedhetetlen. Ez a produkció is érzékeny, és fontos témakört dolgoz fel, kisiskolások számára. A gyermekbántalmazás jelensége ugyan már egyre nagyobb hangsúlyt kap a közbeszédben, de még most is sokan kezelik tabuként ezt a kényes témát.

Paulik Móni és Vincze Zsuzsi „Lili és a bátorság” című könyve alapján született az előadás. A szerzők bátran, de nagyon átgondoltan nyúlnak a témához, óvatosan, érzékenyen mutatva be ezt a - sajnos gyakran titokban maradó - folyamatot. A problémával foglalkozó szakemberek egyöntetű véleménye alátámasztja, hogy ez a mű hasznos és fontos eszköze lehet a gyerekek megszólításának ebben a nehéz témában. Ehhez próbál a bábszínház segítséget nyújtani szülőknek, pedagógusoknak egyaránt. 

A téma érzékenysége miatt az előadás természetesen nem hagyja magára a nézőt a problémával. A színházlátogatás alkalmával feldolgozó foglalkozáson vesznek részt a gyerekek, melynek során kibeszélhetik a látottakat, kérdezhetnek, véleményezhetnek, körüljárhatják az elsőre talán felfoghatatlannak tűnő színpadi eseményeket. Ezeket a foglalkozásokat felkészült drámapedagógusok vezetik, biztosítva, hogy mindenki biztonságos keretek körülmények között dolgozhassa fel az előadás élményét.

A darab létrejötte során az alkotók folyamatos kapcsolatban voltak pszichológussal és gyermekjogi szakértővel, így biztosítva, hogy a nézőtéren ülő gyerekek semmiképpen se érezzék terhesnek, ijesztőnek, kellemetlennek a színpadi cselekményt.

A történet különös, ismeretlen világba helyezi a cselekményt, egy vándorcirkuszba, melynek csillogó, izgalmas világa vonzó és titokzatos az átlagember számára. Ebben a cirkuszban él Lili és anyukája, szeretetben és harmóniában. Lilit mindenki szereti a cirkuszban, biztonságban, otthonosan érzi magát ebben az érdekes, zárt közösségben, legjobb barátja pedig a cirkusz jópofa, varázslatos bűvésze. Lilinek azonban csalódnia kell mikor szembesül vele, hogy a bűvész egészen furcsa és ijesztő dolgokat gondol kettejük barátságáról. Rémes, nyomasztó titkokkal hálózza be a kislányt, egyre szörnyűbb kívánságai vannak. Lili fél segítséget kérni, szégyenkezik, maga sem tudja miért…

Szerencsére a mesében a bűvész lelepleződik, Lili megmenekül, de sajnos a valóságban gyakran nem derül fény az ehhez hasonló esetekre. Ezért fontos, hogy a gyerekekben tudatosuljon, ilyen helyzetben azonnal segítséget kell kérni! Szülőhöz, pedagógushoz kell fordulni! A szülők számára pedig nagyon fontos, hogy észrevegyék az árulkodó jeleket, ha a gyermekükkel valami nincs rendben…

Az előadás létrehozói nem ismeretlenek a szombathelyi közönség számára. Somogyi Tamás már „A császár új ruhája” rendezőjeként bizonyította, hogy korosztályának egyik legkreatívabb, eredeti módon gondolkozó alkotója. A díszleteket, bábokat Boráros Szilárd tervezte, aki már számtalan meseboltos produkció képi világát alkotta meg, a rá jellemző játékossággal és elmélyültséggel. Veres András, a színház állandó rendezője és dramaturgja, most a színpadi adaptáció elkészítésével vett részt a munkafolyamatban. Sáry Bánk ismert filmes és színházi zeneszerző már harmadik alkalommal komponált zenét a Mesebolt Bábszínház számára, a tőle megszokott magas szakmai színvonalon. Csató Kata rendezőként már többször is dolgozott a szombathelyi bábszínházban, most pedig mint színészt láthatjuk a színpadon, Lili édesanyja szerepében.

Hangsúlyozták, hogy egy ilyen előadásban rendkívül fontosak a színpaddal nem közvetlenül érintkező társalkotók is, hiszen nélkülük lehetetlen lenne egy ilyen nehéz témát feldolgozni. A feldolgozó foglalkozást vezető drámapedagógusok: Balla Richárd, Kardos János, Szepes Anna, Boráros Milada, Romankovics Eda és Somogyi Tamás; gyermekjogi szakértő: Dr. Gyurkó Szilvia.

„Lili történetének elmesélésével szeretnénk segíteni abban, hogy minden gyerek biztonságban, boldogan élhesse saját gyerekkorát, és felhívni a figyelmet, hogy bizony van még mit javítani a világon” – tették hozzá. 

Fotó: archív/Nagy Jácint