A mentőszolgálat szerint van elég orvos az ügyeleteken
Az OMSZ arra reagált, hogy – mint fogalmaztak – az elmúlt napokban egyes sajtóorgánumok azt a valótlan információt közölték, hogy az ügyeletet ellátó orvosok száma nem felel meg sem a jogszabályi előírásoknak, sem a betegforgalmi igénynek, így az ügyeletes orvosok „horror terhelés” alatt dolgoznak.
A valóság ezzel szemben az, hogy az általuk „vélhetően szándékosan” félreértelmezett jogszabály az új egységes ügyeleti rendszerben fővárosi kerülethatárok nélkül érvényes. Az ellátóhelyek és az orvosok száma a lakosságszámmal arányosan és a működés eddigi tapasztalatai szerint helyesen állapították meg – emelték ki.
Kifejtették, az új, betegközpontú ügyeleti rendszer nem a kerületi határokhoz, hanem a betegek szükségleteihez igazodik. A beteg bármelyik ügyeleti ellátóhelyen ellátást kap a főváros és az ország egész területén. Ez az új rendszer egyik fontos előnye – fűzték hozzá.
Az OMSZ közölte: az átlagos betegforgalom egyik budapesti ügyeleti ellátóhelyen sem éri el az egy beteg/óra értéket, ami alátámasztja, hogy az ellátók számának növelése jelenleg egyáltalán nem indokolt. Amennyiben valamely ügyeleti ponton szükséges, az ellátók számát a betegszámhoz igazítják, ha kell, növelik. Az orvosi ügyelet 1830-as telefonszáma a betegek érdekében folyamatosan hívható.
Rámutattak arra is, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ folyamatosan szakmai felügyeletet gyakorol a hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgáltatók működése felett, függetlenül a szolgáltató működési formájától, a fenntartó személyétől, illetve attól, hogy a szolgáltató közfinanszírozott vagy magánszolgálatást nyújt.
A rendszer megfelelő és biztonságos működését bizonyítja, hogy október 23-ra meghaladta a 960 ezret az Országos Mentőszolgálat egységes alapellátási ügyeleti rendszerében ellátott betegek száma Magyarországon – írták.
Közleményük szerint 2023. február elsején Hajdú-Bihar megyében indult egységes rendszerhez az ország 18 másik megyéje és október elsejétől Budapest is csatlakozott, a működés mindenhol zavartalan.
Jellemzően enyhébb egészségügyi problémákra az esetek több mint 90 százalékában az ügyeleti ellátás megfelelő megoldást jelentett, 87 ezer beteget kellett további szakellátásra vagy kórházi felvételre küldeni.
Több mint 92 ezer esetben a telefonos tanácsadás elegendőnek bizonyult, több mint 810 ezer beteget valamelyik ügyeleti telephelyen részesítettek ellátásban, 64 ezer beteghez pedig ügyeleti kocsit küldtek és a lakásukon látták el őket. Az alapellátási ügyeletben ellátottak 36 százaléka gyermek, illetve 18 éven aluli fiatal volt.
Az új ügyeleti rendszerben a főváros 18 ügyeleti telephelyén orvosok, mentőtisztek és diplomás APN (Advanced Practice Nurse) szakemberek látják el a betegeket. Az indulás óta Budapesten 5035 beteget láttak el, közülük 1243-an gyermekek, illetve 18 év alatti fiatalok voltak.
A telefonos tanácsadás 693 esetben elegendőnek bizonyult, 3468 beteget valamely ügyeleti telephelyen részesítettek ellátásban, 922 beteghez kiküldtük az ügyeleti egységet, így az otthonában kaphatta meg a szükséges ügyeleti ellátást. Az ügyeletben ellátott betegek mindössze 13 százalékát, 662 embert kellett további ellátásra kórházba irányítani. Az átlagos betegforgalom egyik budapesti ellátóhelyen sem érte el az egy beteg/óra értéket – olvasható a kommünikében.
Az OMSZ közölte: a nemzeti ünnepen, október 23-án az ügyeletekben országosan 3449 beteget láttak el, közülük 1204-en gyermekek, illetve 18 év alatti fiatalok voltak. A telefonos tanácsadás 338 esetben elegendőnek bizonyult, 2810 beteget valamely ügyeleti telephelyen kapott ellátást, 301 beteghez küldték ki az ügyeleti egységet. Az aznap ügyeletben ellátott betegek mindössze 10 százalékát, 361 embert kellett további ellátásra kórházba irányítani.
(MTI)
Illusztráció: Pixabay
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.