"A mi feladatunk, hogy a huszárok emlékezetének lángja soha ne halványuljon el"

135 éves téglák

A 135 éves épületegyüttes és az ezred történetéről dr. Szakály Sándor történész professzor tartott előadást vasárnap délelőtt.

A szombathelyi kaszárnya első tervei egyébként Hauszmann Alajos nevéhez kötődtek, de a kivitelezés várható magas költségei miatt később Pártos Gyula és Rauscher Miksa dolgozta át azokat úgy, hogy végül a katonai hierarchiát szem előtt tartó, pavilonos rendszerű épületegyüttes nőtt ki a földből, tíz tömbbel 1889-ben. Az épületek funkciók szerint lettek elkülönítve, voltak törzskari, tiszti, altiszti, legénységi és markotányosi épületek, valamint lóistállók és csapatkórház is. Noha méretei már az átadáskor is impozánsak voltak, a világháborúig még több alkalommal bővíteni kellett, mai területe közel 21 hektár. A kaszárnya majd negyedszázadon keresztül adott otthont a császári és királyi 11. huszárezrednek, amit még Mária Terézia alapított 1762-ben székely határőr-huszárezredként. A 11-es huszárezred 1912-ig állomásozott itt, aztán a galíciai Lancut és Przemysl városába helyezték át. Ezt követően Szombathelyre a 11-es huszárok helyére a II. Miklós orosz cárról elnevezett, császári és királyi 5. horvát-szlavón ulánusezred érkezett, majd az őszirózsás forradalom után, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Őrség, a két világháború között pedig a Magyar Honvédség egységeit szállásolták el az épület együttesben. A II. világháború végén a nyilasok költöztek be, ami miatt stratégiai célpontnak számított a nyugati bombázók számára, 1945-ben komoly sérülések érték a laktanya egyes épületeit. A háborút követően, 1947-től szovjet csapatok használták a laktanyát, egészen 1990-ig.

Az 1945 és 1990 közötti időszakban az épületek állapota jelentősen leromlott. A Huszár út, a Losonc, a Söptei és Lovas utcák, valamint a hajdani bucsui vasúti töltés által határolt sokhektáros komplexum a rendszerváltás után az Apáczai Csere János Alapítvány tulajdonába került, a főépületet sikerült is felújítani, ma többek közt az Apáczai Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara és az Őrvidékház üzemel itt. 

Értékmegőrzés és -átadás

Szombathely nevében Bokányi Adrienn tanácsnok, a városrész önkormányzati képviselője méltatta a dicső elődöket. Ez a nap a közösség összetartozásáról és a huszárság szellemiségének továbbadásáról is szól, mondta. A 11-es huszárok hősies és példamutató szolgálata örök, és ezt a mai nap is méltán bizonyítja, fűzte hozzá. Úgy fogalmazott, az első világháború vérzivataros éveiben a 11-es huszárok és olyan bátorsággal és önfeláldozással harcoltak, ami méltán vívta ki nem csak hazánk és nemzetünk, de a világ elismerését is. Szemere Bertalan néhai miniszterelnök és író szavait idézte: "a huszár egy gyönyörű virágszál, amely az elhunyt magyar hősök sírjából kelt ki". Az ő áldozatukra emlékezünk ma, és tiszteletünket rójuk le előttük, így Bokányi Adrienn, hozzátéve: hősiességük, vitézségük mindig példaként áll az utókor előtt. A huszárság nem csak katonaságot jelentett, de egyfajta életformát is, amelyet ma is érdemes követni, ápolni, továbbadni gyermekeinknek, unokáinknak.

A huszárok szellemisége ugyanis nem más, mint a hősiesség, vitézség és bajtársiasság eszményei. Azzal zárta szavait, hogy a 11-es Huszár Hagyományőrző Egyesület a jó példa rá, a fiataloknak érdemes megismerni a huszár szellemiséget, hogy tisztában legyenek vele, milyen fontos szerepet játszottak elődeink a nemzeti egység megőrzése érdekében, ezáltal megértsék, miért kell tisztelni, ápolni ezeket az értékeket. A huszárság példája arra tanít bennünket, hogy nehéz időkben, mint ez a mostani is, csak kitartással, bátorsággal és összefogással lehet helytállni. A mi feladatunk, hogy a huszárok emlékezetének lángja soha ne halványuljon el, mondta végezetül a huszárleszármazottak találkozójára utalva, ami kiváló alkalom az értékek átadására a fiatalabb generációnak.  

Nemzetközi tisztelet övezi 

Az Apáczai alapítvány kuratóriumi elnöke, vitéz Kovács Jenő nevében Danka Lajos, a Vitézi Rend Vas vármegyei székkapitánya arról beszélt, hogy a huszárok mindig is a hazaszeretet, a becsület és az önfeláldozás megtestesítői voltak. Kultúrát, haderőnemet teremtett a huszárság, múltja beépült a magyar történelembe. Olyanokat köszönhetünk nekik, mint a nyakkendő, amit először az Esterházy-huszárok hordtak, a jellegzetes huszár viselet, vagy a jól képzett huszár lovak. Nemzetközi tiszteletet vívtak ki, szerte Európában hoztak létre a huszárokéra emlékeztető díszegységeket, amelyek a mai napig működnek. A korabeli francia huszárezredek magyar neveket kaptak, Bercsényiét, Esterházyét - ezek ma is létező alakulatok, jelenleg is így hívják őket, de már a francia deszantos egységek szolgálnak benne.

A magyar huszárok elmúlt évszázadokban nyújtott hősies, áldozatos teljesítménye előtt le a kalappal, fogalmazott Danka Lajos. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a laktanyával fantasztikus örökséget kaptunk, de egyelőre nem tudtunk vele jól gazdálkodni. A szovjet katonák távozása után több, mint 30 évvel a laktanya jó része még mindig üresen, egyre romló állapotban áll, emlékeztetett. 

Lerótták kegyeletüket

Az ünnepi beszédek után a résztvevők megkoszorúzták a 11-es huszárok emlékművét.  

A város nevében Bokányi Adrienn, valamint Lukács Dániel és Gálffy Áron képviselők emlékeztek, a szombathelyi 11-es Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében Drenovácz István koszorúzott, de lerótta kegyeletét Chriszto Polendakov Bulgária rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Horváth Tamás a honvédelmi minisztérium katonai örökség főosztályának főosztályvezetője, Babák László ezredes, a centenáriumi hagyományőrző gyalogdandár parancsnoka, vitéz Wölfinger Lajos, a Zala vármegyei Vitézi Rend székkapitánya, és Vitéz Bödöcs Tímea, valamint a Vasi Honvéd Bajtársi Egyesület nevében Lasch Béla elnök és Kovács Csaba, a Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Egyesület részéről is.

Fotók. Budai István