A Muravidék útjáról tartott előadást a történész
A kutató nemrég publikálta új kötetét, "A Muravidék útja a Délszláv királyságba" című, csaknem hatszáz oldalas monográfiát, ami három évtized kutatómunkáját foglalja össze. A szerző ennek legfontosabb megállapításairól beszélt az egyetemen A Mura mente helyzete 1918/1919-ben, valamint a térségben bekövetkezett impériumváltás következményei címmel.
Göncz László bevezetőjében emlékeztetett, Vas vármegye tágabb értelemben multikulturális, illetve multietnikus környezetben található. Hozzátette, a földrajzi közelség miatt az osztrák, a szlovén, a horvát, de még a szlovák kultúra is érezteti hatását, amely egyedivé teszi az ELTE Savaria Egyetemi Központ szellemi kisugárzását is.
A történész előadásán elsőként a ma Szlovéniához tartozó volt vasi és zalai határvidék huszadik század elejei általános jellemzőit és etnikai viszonyait mutatta be. Majd kifejtette, hogy milyenek voltak a magyarországi szlovén nemzeti közösség körülményei a Károlyi-érában és a Tanácsköztársaság idején, kitérve a Mura menti tájegységet érintő határváltozásokra is. Végül taglalta a kisebbsége került muravidéki magyar közösség két világháború közötti és második világháború utáni állapotát, számol be róla az ELTE-SEK hivatalos Facebook-oldala.
Fotó: ELTE-SEK/Kleinhappel Miklós
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.