A Néppárt és a Zöldek alakítanak koalíciós kormányt Ausztriában
"Sikerült eredményt elérnünk a koalíciós tárgyalásokon; sikerült áttörést elérnünk és megegyeznünk a tartalmi kérdésekben" - mondta Kurz. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi év politikailag eseménydús volt; ezek között említette, hogy a szeptember 29-i parlamenti választásokon két párt, az ÖVP és a Zöldek jelentősen megerősödött.
"Nagy kihívást, nagy felelősséget" jelentett számukra az eredmény, ezért azonnal megkezdték a puhatolózó koalíciós tárgyalásokat azokkal a pártokkal, amelyekkel - választási eredményük alapján - lehetséges lett volna a kormányalakítás. A Szabadságpárt viszont eredménye alapján nem érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy részt vegyen a kormányzati munkában, ezért az ÖVP úgy döntött, hogy a Zöldekkel kezdi meg a koalíciós tárgyalásokat - mondta Kurz.
"Nem volt egyszerű, mert a két párt programja tartalmilag nagyon eltérő" - értékelte a tárgyalásokat, amelyeken, mint mondta, "kitűnő eredményt" értek el, sikerült mindkét párt programjából a legjobb elemeket átemelni a kormányprogramba, és ezzel mindkét párt tartja választási ígéreteit is. Példaként említette, hogy míg a Zöldek számára központi kérdés a klímaváltozás elleni küzdelem és az átláthatóság, a Néppárt adócsökkentést ígért, valamint következetes intézkedéseket az illegális migráció és a politikai iszlám elleni fellépésben. Ezek egyaránt benne lesznek a kormányprogramban - húzta alá.
"Sikerült áthidalni az ellentéteket, sikerült hidakat építeni" - mondta Werner Kogler, a Zöldek listavezetője. A politikus hangsúlyozta: Ausztriának egész Európában és nemzetközi viszonylatban is éllovasnak kell lennie a klímavédelemben, de hangsúlyos egyebek mellett az adórendszer átalakítása, a társadalmi egyenlőség és összetartás erősítése is. "Ausztria jövőjéről és az osztrák nép iránti felelősségről van szó" - fogalmazott.
A megállapodást szombaton még a zöldek mintegy 300 küldöttből álló kongresszusának is jóvá kell hagynia. Ha létrejön a "fekete-zöld" kormánykoalíció, akkor Ausztria történetében első alkalommal alakítanak szövetségi kormányt a konzervatívok a zöldekkel.
A kormányprogramból eddig annyi derült ki, hogy létrejön egy integrációs minisztérium, amelyet Sebastian Kurz egyik bizalmasa, Susanne Raab vezet majd. Ő eddig a külügyi tárca integrációs részlegének élén volt. A zöldek vezetése alá kerül viszont egy "szuperminisztérium", amely a környezetvédelem, a közlekedés, az energia, az infrastruktúra, a technológia és az innováció területéért felel majd a kormányban. Ezt a Global 2000 környezetvédő szervezet egykori vezetője, a 43 éves Leonore Gewessler irányítja majd várhatóan.
Első alkalommal kerülhet nő a konzervatív Klaudia Tanner személyében a katonailag semleges ország védelmi minisztériumának élére. A belügyi tárcát a szintén konzervatív Karl Nehammer vezetheti. A külügyminisztérium élén pedig várhatóan a helyén marad a külügyeket az ideiglenes kormányban irányító Alexander Schallenberg.
Ausztriában szeptember végén előrehozott választásokat tartottak, miután a hatalomba most visszatérő Sebastian Kurz vezette ÖVP koalíciója felbomlott a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ). Az ÖVP-FPÖ koalíció azért jutott válságba, mert a párt akkori vezetőjéről tavaly tavasszal napvilágot látott egy titokban rögzített videofelvétel, amelyen Hans-Christian Strache akkori alkancellár nyíltan korrupcióról beszél, és támogatásért cserébe komoly haszonnal kecsegtető üzleti lehetőségeket ajánl egy nőnek, aki egy orosz oligarcha rokonának adta ki magát. Ezt követően az FPÖ támogatásával a bécsi parlament megvonta a bizalmat Kurz kormányától.
Az előrehozott választásokon megerősödött és magabiztos győzelmet aratott az ÖVP, amely a voksok 37,5 százalékát kapta meg. A harmadik helyre befutó FPÖ támogatottsága csaknem 10 százalékkal esett vissza, míg a negyedik helyet megszerző zöldek több mint 10 százalékponttal növelték támogatottságukat, és a voksok 13,9 százalékát szerezték meg.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.