A polgármester, aki sétálhatott a róla elnevezett téren – Éhen Gyula 170

„Mindent Szombathelyért, Szombathelyt semmiért” – hangzik Éhen Gyula, Szombathely egykori polgármesterének kijelentése, mely cseppet sem üres: nagyszabású városfejlesztési programjának következtében Szombathely modellváros lett, vagy ahogy akkoriban cikkeztek róla, „a Dunántúl királynője”. Éhen sokszínű személyiségének és tevékenységének bemutatása ezt a modern város programot helyezte fókuszba, melyet nyugat-európai és USA-béli városok tanulmányozása alapján dolgozott ki, s melynek főbb pontjai az infrastruktúra, a gyermekvédelem és a munkás-életszínvonal kérdése.

A modern város című könyve, a hazai urbanizációs szakirodalom nyitánya, olyan elemeket is tárgyal, mint a fasorok, parkok, fürdőhelyek létesítése, a szemétszállítás vagy a jégtermelés. A közlekedés tárgyalásánál az út- és járdaburkolatokról, közlekedési szabályrend kidolgozásáról is ír. 1865-ben, az omnibuszokkal, megkezdődik a szombathelyi tömegközlekedés: Éhen már 100 évvel ezelőtt fontosnak tartotta a belváros tehermentesítését, a személy- és teherforgalom szétválasztását.

Terve, hogy 1898-ra a város összes utcája, tere kapjon szilárd burkolatot, a patakok fölé több hidat javasol – anekdoták szerint eső után eddig olyan sár volt a város utcáin, hogy elakadtak benne a lovaskocsik, a gyalogos közlekedésről nem is beszélve. Budapest után másodikként közúti aluljáró és vasúti felüljáró épült Szombathelyen – korlátja ma a vasúttörténeti parkban látható.

Az első polgármester, aki programszerűen foglalkozik a gyermekvédelemmel: célja, „hogy az árvák és a lelencek a társadalom számára megmentessenek” – a Dózsa György utcában 1878-ban  árvaház nyílik.

A munkáskérdés megoldását, a korai halálhoz vezető rossz életkörülmények megszüntetését a munkáslakásokban látta. Körvonalazódik egy munkástelep, az Éhen-telep ötlete a MÁV-műhellyel szembeni területen: lakhatást biztosítana a MÁV Járműjavító Műhely, a Szövőgyár és a Magyar Motor- és Gépgyár dolgozói számára. Az ötletet másodszorra, 1909-ben engedélyezik, 11-ben pedig kiadják az első lakhatási engedélyt. 14-re a tervezett 70-ből 48 „villaszerű” ikerház készül el, a világháború következtében megtorpan a haladás.

Dr. Kalocsai Péter előadása ismét bizonyította, hogy Éhen Gyula valódi polgári szemléletet képviselve rengeteget tett azért, hogy Szombathely polgári város legyen: polgármesterként olyan várospolitikát képviselt, mely pártállás nélkül, a város érdekeit szem előtt tartva kívánta összefogni a képviselőket. Szobrot először 1935-ben kapott a Vasútállomás előtt: azon a téren, mely már a politikus életében viselte az Éhen Gyula nevet.

Tp
Fotó: Nagy Jácint