
A rohonci mészárlásra emlékeztek – Nyolcvan éve száznyolcvan kényszermunkást gyilkoltak meg
A házigazdák nevében Sugár Judit, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke üdvözölte a népes számú – osztrák és magyar – résztvevőt. Az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. László Győző szombathelyi alpolgármester.
1945. március 24-ről 25-re virradó éjszaka több mint száznyolcvan magyar kényszermunkást gyilkoltak meg brutálisan a rohonci Batthyány kastély közelében, holttestüket elföldelték, a tömegsírt eltüntették, idézte fel a borzalmas eseményt dr. Takács Dóra, az ELTE SEK Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Német nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője.
„Az idő múlásával egyre kevesebb az esély arra, hogy ezt a szörnyű tragédiát megértsük, a tetteseket felelősségre vonjuk, a sírokat megtaláljuk, a még élőket szóra bírjuk. Ausztriában – még ha szórványosan is – de vannak erre kísérletek, ezt bizonyítják az ásatások, a történelmi tényfeltáró cikkek és tudományos munkák, dokumentumfilmek, irodalmi művek. Tudósok és művészek próbálják meg formálni az osztrák emlékezetpolitikát, -kultúrát. Az elhallgatott bűnöket a nyilvánosság elé tárni, fölkavarni a közéletet.
Mi magyarok viszont, akik itt, a határ másik oldalán, nem egészen tizenöt kilométerre élünk Rohonctól, erről a szomorú örökségről jóformán semmit sem tudunk. Az áldozatok magyarok voltak, mégis – néhány elkötelezett történésztől és leszármazottól eltekintve – alig akad ma Magyarországon valaki, aki fontosnak tartaná ennek a számunkra is jelentőséggel bíró traumának a feldolgozását. A rohonci mészárlás körülményeit Magyarországon ma makacsabb hallgatás övezi, mint Ausztriában, ez pedig erősen torzítja a kollektív emlékezetet és nagyban gátolja a társadalom fejlődését”, fejtette ki dr. Takács Dóra. Idézte a Nobel-díjas osztrák írónőt, Elfriede Jelineket, aki a 2008-ban színre vitt „Rohonc. Az öldöklő angyal” című drámájával az elsők közt irányította a figyelmet az osztrák-magyar határ szélén történt gyilkosságokra. Jelinek így ír a felejtés mechanizmusáról: „Ha csak hallgatunk róla, ha soha nem teszünk mást, csak hallgatunk, akkor egy idő után a legszörnyűbb dolgok is megszokottá válnak. Ha nem beszélünk róla, hozzászokunk ahhoz a gondolathoz, hogy bár történt valami, valójában mégsem történt semmi…”
Budapest – Szombathely: párhuzamok Rohonc és Szombathely zsidóságának történetében címmel tartott előadást Mayer László levéltáros. Dr. Gerhard Baumgartner történész Wien – Grosspetersdorf: politikai és populista antiszemitizmus Burgenlandban 1938 előtt címmel osztott meg döbbenetes tényanyagokat.
Dr. Szita Szabolcs egyetemi tanár, történész, a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ nyugalmazott tudományos igazgatója Budapest: a rohonci rejtély végtelen? címmel prezentálta előadását. A rohonci vérengzés kapcsán elmondta: „A tudományos kutatás eredményeként a dermesztő történet nagy vonalakban feltárt, ismert. Fájdalmas, hogy számos találgatás, valós emlékezés, vizsgálat, felderítési kísérlet ellenére a galád merénylet áldozatainak sírja máig ismeretlen. Az elmúlt évtizedek visszatérő, áldozatos feltárási kísérletei jórészt dokumentáltak, ezeket ma egyre többen ismerik. Mégis, szomorú tény, a hivatalos és magánkezdeményezésekből történt kutatások, az emlékezések ellenőrzése fiaskóval végződött. A legyilkoltak sírja máig lappang, az eredmény rendre elmaradt. A drámai történet nincs lezárva.” Rámutatott: „Többet kellene tenni a felejtés ellen. Sokat lehetne tanulni, nevelődni belőle, történészeknek, tanároknak és tanulóknak, könyvtárosoknak. Hozzáteszem, keresztényeknek, zsidóknak egyaránt. Ez a feladat gazdát keres, sürgető, még teljesíthető.”
A konferenciát levezető elnök, dr. Tilcsik György nyugalmazott levéltár-igazgató arra bíztatott, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk, főleg a mai világpolitikai helyzetben.
A résztvevők megtekintették a „Szemtől szemben" – Képek az elhurcolt szombathelyi zsidóság történetéből című kiállítást a Zsidó Kultúra Házában, Mayer László és Spiegler Tibor helytörténeti gyűjtő szakmai vezetésével.
A Bartók Teremben emlékkoncertet tartottak, Sötétségből a fénybe címmel. Shmuel Barzilai bécsi főkántor (tenor) énekelt, zongorán Nikos Pogonatos közreműködött.
Az egész napos programot a budapesti Osztrák Kulturális Fórum, valamint Christian Autengruber támogatta.
Szenkovits Péter
Fotók: Bonyhádi Zoltán

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.