A sikerért meg kell dolgozni: beszélgetés Mátyus Jánossal, a Haladás vezetőedzőjével

A győri születésű szakember játékosként idehaza a Honvédban, az FTC-ben, az ETO-ban és Tatabányán focizott, külföldön a német Cottbus, a skót Hibernian és az osztrák Admira Wacker légiósa volt. A 34-szeres válogatott bekk edzői pályafutását a REAC-nál kezdte, majd 2014 nyarán Pápára került, később a Nyíregyháza trénere volt, legutóbb a REAC klubigazgatójaként dolgozott. A Haladás ügyvezetője, Séllei Árpád még decemberben, a két ünnep között kereste meg a szakembert, s mint a december 30-i sajtótájékoztatón elhangzott, gyorsan megállapodtak.

Mátyus János már 2-án találkozott a játékosokkal, csütörtökön pedig már edzést is vezényelt a zöld-fehéreknek. Szombaton egymás elleni játék szerepelt a programban. A trénerrel a hét elején beszélgettünk. 

– Milyenek az első benyomásaid? 

– Vegyesek, de inkább több a pozitívum. Egyrészt kezdem megismerni Szombathelyt, amit eddig láttam belőle, lenyűgöző, igazi hangulatos kisváros. A klub, a tradíció, a létesítmény ugyancsak fantasztikus, ugyanakkor a csapatot körülvevő hangulat pesszimizmust sugároz. Amikor bementem először az öltözőbe, sokkoló látvány fogadott: csupa leszegett fejű futballista ült a padon. Na, ezen kell villámgyorsan változtatni.

– Könnyű azt mondani… Még azt sem lehet tudni, hogy kik alkotják a csapatot…

– Való igaz, egy folyamat zajlik a klubnál, lesznek még távozók, de érkezők is, örülök Devecseri Szilárd leigazolásának, ő azért sok csatát megért, rutinos bekk. Amit igyekeztem a srácokban tudatosítani, hogy felejtsék el az őszt, úgy, ahogy van, sőt, a tavaszi kiesést is az élvonalból. A siker hozza meg az önbizalmat, viszont a sikerért rengeteget kell dolgozni. Ebbe a munkába fogtunk bele év elején. Összességében, amit eddig láttam, az biztató, talán már egy fokkal jobb a hangulat is. Kőkemény 3-4 hét vár ránk, sajnos, csak ennyi idő áll rendelkezésünkre az első tétmeccsig. Meggyőződésem, hogy néhány új játékossal kiegészülve, no és a legendásan szenvedélyes szurkolók támogatásával a Haladás kivívja a bennmaradást.

– A fiatalokra mennyire számítasz? Láttál olyan akadémistát, akivel akár kezdőjátékosként számolsz tavasszal?

– Igen! Azt gondolom, hogy jelen helyzetben elsősorban a saját bázisra számíthatunk, itt viszont van merítési lehetőség. Képzett srácokat láttam az edzéseken, akikben van kellő vagányság, akaratosság. Ilyen karakterű futballistákra van szükségünk, akik tudják, mit jelent a klub a városnak, a szurkolótábornak, amely a legnehezebb időkben is kitart a gárda mellett. 

– Akkor a tavasz végén a Hali alatt húzzák meg a vonalat? 

– Így bizony! Ha nem hinnék a bennmaradásban, nem vállaltam volna el a munkát. Ez igazi kihívás, nemcsak nekem, hanem a játékosaimnak is. Tudom, hogy a szurkolók még az idegenbeli edzőmeccsekre is elkísérik a csapatot. Nem tehetjük meg velük, hogy cserben hagyjuk őket. Most gőzerővel dolgozunk, aztán a pályán pedig bizonyítunk! A tulajdonosok a háttérben teszik a dolgukat, biztosított a klub működése. Egy ilyen nagy tradíciókkal rendelkező egyesület, mint a Haladás, sokkal többre hivatott, mint amilyen helyzetben van. Mi megteszünk mindent azért, hogy jövőre is másodosztályú futballcsapata legyen Szombathelynek. 

Krilov István
Fotó: Nagy Jácint