Szennyezett talaj helyreállítására alkalmas technológiát fejlesztettek ki

A Magyar kutatás napja című eseményt, melynek Magyarország pekingi nagykövetsége adott otthont, először rendezték meg. Pesti Máté nagykövet beszédében úgy fogalmazott: a rendezvénnyel hagyományt szeretnének teremteni. A nagykövet a diplomáciai kapcsolatok évfordulóján túl azt is felidézte, hogy a két ország a tudományos együttműködés terén is komoly múltra tekint vissza, az 1950-es évektől kezdve ugyanis a geológia területén folyt kooperáció a kutatók között.

A keddi eseményen három olyan tudományos projektet mutattak be a résztvevő magyar és kínai intézmények munkatársai, melyek a magyar-kínai ipari kutatási és fejlesztési együttműködési pályázat keretében valósultak meg. A pályázatot kétévente írják ki kétoldali kutatási együttműködések támogatására.

Jordán Győző, a Szent István Egyetem, valamint Jao Csün, a pekingi Kínai Földtudományok Egyetemének munkatársai a két intézmény kutatói által közösen sikerre vitt, a bányászatból eredő szennyezés kezelésére irányuló kutatást mutatták be, melynek eredményeként egy új, a geokémia és a mikrobiológia tudományait ötvöző, a szennyezett talaj helyreállítására alkalmas technológiát fejlesztettek ki.

Wolf György, a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa az intézet és a Kína északnyugati részén található Lancsou város Modern Fizikai Intézetével folytatott közös projektjeiről tartott előadást, melyeket egyebek mellett a nukleáris és részecskefizika, a kozmológia, valamint a detektortechnológia területein végeznek. A két intézmény 2015 óta egy-egy laboratóriumot működtet Budapesten és Lancsouban a közös projektek céljából, 2017-ben nyertek támogatást a tudományos együttműködési pályázaton keresztül.

Zalán Zsolt, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ kutatója arról számolt be, hogy intézetük számos területen dolgozik együtt kínai felekkel. A központ élelmiszertudományi kutatóintézete a dél-kínai Csungkingban található Délnyugati Egyetem Élelmiszertudományi Szakkollégiumával közösen létrehozta az Élelmiszertudomány Kínai-magyar Együttműködési Kutatóközpontját, melynek egyik székhelye Budapesten, másik pedig Csungkingban működik. A két intézmény legutóbb a zöldségek és gyümölcsök szüretelés utáni fertőzéseit vizsgálta közös kutatása során, az élelmiszerek eltarthatóságának, valamint a termelőképesség fokozásának céljából.

További terveik között szerepel az alternatív fehérjeforrások, elsősorban a különféle rovarok élelmiszerként történő felhasználásának vizsgálata.

MTI