A szombathelyi Kolping Család 30 éves jubileumi ünnepsége

A Kolping mozgalom, vagy Kolping Művek (németül Das Kolpingwerk, angolul Kolping Society) olyan katolikus lelkiségi mozgalom, melynek tagjai a római katolikus egyház tanítását vallva fő feladatuknak tekintik a szociális problémák megoldását a keresztény szellemiségű nevelés által.
Adolph Kolping (magyarosan Kolping Adolf) még fiatal káplánként személyes küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális problémák enyhítésére szentelje életét. Meg volt győződve arról, hogy a társadalmi bajokat csak a keresztény elvekhez való visszatérés által lehet enyhíteni és megoldani. Ezért 1849-ben, mint kölni egyházmegyés katolikus pap, elkezdte szervezni a Katolikus Legényegyletet, melyből a Kolping Művek világszervezet bontakozott ki.

Célja volt a munkásifjúság érdekvédelme, valamint keresztény szellemben vallási, szakmai, családi és társadalmi életre felkészítése. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette. Legkisebb egysége a Gesellenhaus, a 'Legényház', ahol munkaidő után a szakmai felkészülésben, általános műveltségben és mestervizsgára való felkészülésben segítették a legényeket, és kulturált szórakozási lehetőségeket is nyújtottak.  A Katolikus Legényegylet foglalkozott tagjai betegbiztosítási és érdekvédelmi ügyeivel is. 1856-tól Európában, 1863-tól a tengeren túl is elterjedt. Az alapító halálakor, 1865-ben 418 egyesületben 24.600 tagja volt. II. János Pál pápa 1991. október 27-én boldoggá avatta.  2012-ben a tagok száma meghaladta négyszáz ezret, és több mint 60 országban működött a mozgalom. 

Magyarországon Kolping Adolf 1856 májusában személyesen gőzhajóval a Dunán látogatott el Magyarországra, hogy megalapítsa a magyar szervezetet. Ennek emléktábláját láthatjuk a Belvárosi-templomban Budapesten. Még abban az évben megalakult a fővárosi Katolikus Legényegylet. Foglalkoztak szakmai továbbképzéssel, betegsegélyező szervezetet hoztak létre, tartalmas szabadidő programokat szerveztek. Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét Legényegyletek Nemzeti Szövetsége néven.

A Kolping mozgalom ez után élte virágkorát egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a „napsugár-lányok” elnevezésű testvérszervezet is. 1946-ban Rajk László belügyminiszter betiltotta a Szövetséget, amely ekkor több mint 200 helyi szervezettel rendelkezett, vagyonukat elkobozta. Erről Szombathelyen megvannak a dokumentumok.

A rendszerváltáskor 1990-ben az augsburgi egyházmegye segítségével alakult újjá most már a mai kornak megfelelően a Magyar Kolping Szövetség. Később az egész országban alapítottak Kolping Családokat, mint a Katolikus Legényegyletek utódait, akik ezt a szellemiséget hivatottak tovább vinni. Ma 38 Kolping Család létezik az országban, továbbá a Szövetség Kolping iskolákat, és szociális intézményeket működtet.

Súlyponti feladatuk ma is az egykori szervezetek tevékenységi körének folytatása. A Kolping Családok önképző közösségnek is tekintik magukat. Előadásokat, megbeszéléseket, tanfolyamokat tartanak. Igyekeznek olyan továbbképzési lehetőséget biztosítani, mely a tagok személyes boldogulása szempontjából hasznos, különösen a vallás és világnézet, a házasság és család, a munka és hivatás, és nem utolsósorban a társadalom, és művelődés tárgykörében. 
Jelképük: narancssárga alapon fekete kereszt, melyek zászlójuk színeiben is megjelennek.