A Vasivíz 207 önkormányzat tulajdona

A módosítás szerint a víziközműelemeket kizárólag az államnak adhatnák át az önkormányzatok, ahogy a vagyonelemek mellett a társaság részesedését is. Ehhez azonban a jelenlegi tulajdonosok teljes egyetértése szükséges.

Megkérdeztük a Vasivíz ZRt. vezérigazgatóját, Krenner Róbertet, miként érintheti ez a javaslat a megye víziközmű szolgáltatóját.

– A Magyarországon működő 42 víziközmű szolgáltatóból öt állami tulajdonú cégként állami vagyont üzemeltetnek. A többi 37 viszont az önkormányzatok tulajdonában álló közművagyont kezeli. A Vasivíz ZRt. is ilyen. 207 település és a magyar állam a társaságunk tulajdonosa. A 2013-ban befagyasztott árak, azaz az akkor bevezetett rezsicsökkentés nehéz helyzetbe hozta a szolgáltatókat. Természetesen sok minden befolyásolja ezt, mindenkinél mások a sajátosságok és a lehetőségek. Más-más technológia szükséges a víztisztításhoz, eltérő hosszúságúak a vezetékek. Vannak jobb és kevésbé jó adottságú vízművek. Emellett az sem mindegy, hogy a rezsicsökkentés bevezetésekor mekkora tartalékok voltak a díjakban, milyen hatékonysággal működik az adott társaság. A törvényjavaslat arra teremti meg a lehetőséget, hogy a nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknak ne kelljen a zsebükbe nyúlni, ha a szolgáltató a kötelező alaptevékenységet csak veszteséggel tudja ellátni. Ha állami tulajdonba kerül a vagyon és a cég, akkor könnyebbé válhat a hiánypótlás.

– A mi esetünkben nehezen tudnám elképzelni, sőt, szinte lehetetlennek tartom az állami tulajdonba kerülést. A vagyon átadásához egyhangú döntés kell, az adott víziközműrendszeren több ellátásért felelős önkormányzat is tulajdonnal rendelkezik. A vízvezetékek, csatornahálózatok, tisztító telepek különböző arányban mind a települések tulajdonában vannak. A cégünknek 207 önkormányzat közösen a tulajdonosa. Tehát egyszerre kellene az önkormányzati vagyont, az azt működtető eszközöket, illetve a cégünkben lévő önkormányzati tulajdonú részesedést is átadni az államnak. Én úgy gondolom, elég nehezen valósítható meg mindez a közeljövőben. Más a helyzet ott, ahol egy települést egy szolgáltató lát el. Például a Fővárosi Vízműveknek, akit nem azért említek, mert rossz helyzetben lenne, hanem mert egy önkormányzat a tulajdonosa, ott ezek a jogszabály adta lehetőségek esetleg könnyebben mennek végbe, mint ilyen cégeknél, mint mi is vagyunk.

– A Vasivíz ZRt. esetében arról is be tudok számolni, hogy az alaptevékenység okozta esetleges veszteségeket a másodlagos tevékenységeink nyereségével jelentős mértékben tudtuk eddig, és tudjuk jelenleg is pótolni, így tudunk talpon maradni. Építünk, bővítünk, rekonstrukciókat végzünk. Például a laboratóriumunk a környékbeli vízművek, fürdők számára is végez vizsgálatokat. Vízvezeték- és szennyvízhálózatokat építünk, gépészeti, villamosszereléseket végzünk, amelyek nagyrészt a víziközművekhez kapcsolódnak. Mivel rengeteg állami forrás van az ilyen jellegű bővítésekre, ezekből alvállalkozóként tudunk nyereséget termelni, és ebből tudjuk kompenzálni a veszteségeinket, amiket az alaptevékenység díjainak befagyasztása okozott.

Elutasított kereset

Május végén elutasította a Fővárosi Törvényszék a Vasivíz ZRt. felülvizsgálati kérelmét, amit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tavalyi határozatával szemben indított. Ebben másfél milliós bírság megfizetésére és arra kötelezte a szolgáltatót a MEKH, hogy olyan vezérigazgatót válasszanak, aki rendelkezik a víziközmű-szolgáltatásban szerzett legalább ötéves szakmai tapasztalattal. Ahogy az ismert, Molnár Miklós vezérigazgatónak nem volt ilyen gyakorlata (mint kiderült, több vízközmű-cégnél ez a helyzet, hiányzott a szakirányú gyakorlat a vezetőnél), a cég tulajdonosi közgyűlése ezért visszahívta őt posztjáról, a MEKH határozata ellen pedig keresetet nyújtott be.  A társaság igazgatótanácsának elnöke, Dr. Ipkovich György tájékoztatta lapunkat a fejleményekről. 

– Molnár Miklós igazgatói kinevezésével kapcsolatban terjesztettünk elő keresetet, amit a hatályos jogszabályok alapján a Fővárosi Törvényszék elutasított, mert a MEKH intézkedéseit tartja jogszerűnek. A mostani divattal ellentétben elfogadjuk a bíróság ítéletét, és tudomásul vesszük. Annál is inkább, miután az ítélettel szemben fellebbezésnek már helye nincs. A cég így pervesztesként viseli a 150 ezer forintos per- és a 30 ezer forintos illetékköltséget.

A MEKH tavaly május 25-én hozott határozata azt tartalmazza, a cégnek egymillió-ötszázezer forint büntetést kell fizetnie, mivel a Vasivíz ZRt. vezetőjének szakmai tapasztalata nem felel meg a vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Az összeget 30 napon belül át kell utalni a hivatalnak. A MEKH ezenfelül kötelezi arra is a szolgáltatót, hogy 90 napon belül gondoskodjon a jogszerű állapot helyreállításáról.