Amikor a profit az első
A Szombathelyen és Tatabányán is telephellyel rendelkező technológiai vállalat októberben Dublinban új céget alapított. A döntés a magyarországi gyárak működését nem veszélyezteti, sőt: az érdemi munka tovább folyna hazánkban, míg a multi a szigetországban kezelné a pénzforgalma egy részét. Bár Magyarország büszkélkedhet az Európai Unió legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adójával, hazánk így sem tud versenyezni az írek 12,5 százalékos adókulcsával, ami az országban székelő cégeknek elérhető kedvezmények miatt akár 2 százalékos értékig is süllyedhet. Nem véletlen, hogy olyan óriások, mint a Facebook, az Apple, a Google, vagy a Pfizer is itt működtetik az európai központjaikat.
Törvényi módosítást kezdeményeznek
"Ismereteink szerint feltételes adómegállapítás iránti kérelmet nyújtott be a cég a Pénzügyminisztériumnak" – mondta el érdeklődésünkre dr. Nemény András polgármester. "Az erre adott választ az adó- és vámhatóság nem bírálhatja felül. Mivel a város számára fontos kérdésről van szó, ezért államtitkári szinten jeleztük, hogy mivel jár a lépés, ezért azt kértük, ne hagyják jóvá azt. Tatabányát szintén érinti a döntés, az ottani polgármesterrel együtt képviseljük az érdekeinket. A számlázáson kívül nincsen változás a történetben: a termelés itt zajlik, a város útjait, infrastruktúráját használja a cég, ide jönnek a kamionok. A lépés kizárólag az adóoptimalizálásról szól, ezért talán nem meglepő módon mi a város, a közösség javát nézzük. Ha nincsen jogszabályi akadálya a lépésnek, akkor módosítást kezdeményezünk, ehhez nemcsak itthon, hanem az Európai Parlamenttől is kértünk segítséget, ahol szintén forró téma mindez, hiszen a járvány miatt csökken az államok, önkormányzatok bevétele. Szombathely esetében ez azt jelenti, hogy a cég helyben keletkező árbevételének számlázása nem a szombathelyi cégen keresztül történik, ezért a helyi iparűzési adó jelentős része kiesik. A számításaink szerint így mintegy 1,5 milliárddal kevesebb bevétel folyik be a város kasszájába. Ez komoly érvágás a többi veszteség és központi elvonás mellett, mivel a kiesés már nemcsak az önként vállalt önkormányzati szolgáltatásokat, hanem a kötelező feladataink minőségi elvégzését is veszélyezteti" – emelte ki a városvezető.
Nem lehet a teljes bevételt máshova irányítani
"Nemény András kérésére több esetben eljártam az ügyben, a Pénzügyminisztérium illetékes államtitkárával, Izer Norberttel tárgyaltam" – foglalta össze az eddig történteket dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő. Hozzátette: "Ami nagyon fontos alapvetés, hogy Aptiv lépése nem jelent 1,5 milliárd forint kiesést a városnak. A számítások szerint az eddig fizetett adónak legfeljebb a 30 százaléka eshet ki. Álláspontom szerint nem lehetséges az adó alapjául szolgáló bevételeket teljes mértékben máshova irányítani, hiszen a cégnek a helyben felmerülő költségekre is fedezetet kell nyújtania, a másik oldalon pedig a haszonnal is számolni kell. Lényeges szempont, hogy az Európai Unión belül érvényben lévő négy alapszabadság értelmében nincsen mód arra, hogy törvényi eszközökkel megakadályozzuk azt, hogy a vállalatok a székhelyüket vagy egyes részlegeit más országokba helyezzék. Ilyen szabály nincsen és nem is alkotható, hiszen ellentétes az uniós alapelvekkel. Tehát téves azt állítani, hogy a vállalat döntése nyomán bármilyen kormányzati felelősség lenne. A magyar adóhatóság fokozott figyelemmel kíséri az ügyet azért, hogy a tiltott adóelkerülést megakadályozza, erre ígéretet kaptam az államtitkártól. Van még egy fontos elem az iparűzési adó kérdésében: már az önkormányzati választás után döntött úgy a Schaeffler, hogy a 20 milliárdos beruházását Szombathelyen valósítja meg, amihez a kormány 5 milliárd forint segítséget nyújtott. Számítások szerint ha a teljesen automatizált üzemben beindul a termelés, 1,5-2 milliárd adóbevétellel számolhat a város."
Ezt érdemli a helyi közösség?
Európa számos nemzetgazdaságának problémát jelent, hogy a multinacionális cégeknek lehetőségük van országról országra mozgatni a pénzforgalmuk egy részét a kedvezőbb a közteherviselési feltételek reményben. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) legfrissebb kutatása szerint évente 170 milliárd eurót veszítenek emiatt az uniós polgárok. A kontinens legrenitensebb adóparadicsomai közé, Írországon kívül, egyébként Ciprust és Luxemburgot szokás sorolni, de Magyarország és Hollandia sem áll messze az élbolytól. Paul Tang, az S&D pártcsalád holland EP-képviselője évtizedek óta az egyik leghangosabb kritikusa hazája és az unió engedékeny és nem összehangolt adópolitikájának.
Lapunk megkérdezte a képviselőtől, számíthatunk-e az EU erélyesebb fellépésére a cégek gyakorlata ellen? „A járvány után átrendeződő gazdasági környezet ki fogja kényszeríteni az országok határozott adópolitikáját” – fogalmazott. Paul Tang szerint az államháztartási mérlegek felborulóban vannak – a kiadások a krízis miatt megugrottak, miközben a bevételek nem tudtak növekedni – ezért nagyon rövid időn belül minden kormány válaszút elé fog kerülni, hogy elkerülje az összeomlást. „Vagy a közkiadásokat lehet visszaszorítani, vagy újabb bevételi lehetőségeket kell keresni, például a nagyvállalatok igazságosabb megadóztatásával. Bízom az utóbbi forgatókönyvben, hiszen ez egy pártpolitikán túlmutató érdek” – fűzte hozzá.
Kíváncsiak voltunk, a holland politikus mit tanácsolna az Aptiv-ügyben. „Ha jól sejtem, egyáltalán nem egy ilyen „szökési kísérletet” várnának egy olyan cégtől, amely ennyire fontos a szombathelyi közösség számára. Ha maradtak lehetőségei a kormánynak és az önkormányzatnak, minden követ meg kell mozgatniuk a helyzetben” – válaszolta.
A cikk megjelenéséig az Aptiv Global Technology Company bostoni sajtóközpontja nem reagált a megkeresésünkre.
A koronavírus-járvány gazdasági hatásaival és a gazdaságvédelemmel részletesen foglalkozik az EUROINFO, a Szombathelyi Televízió február 25-én 18.15-kor debütáló műsora.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.