Húsvét és Kádár János

A frissen hatalomra jutó Kádár János egyik első intézkedéseként a húsvéthétfőt – április 4-e és május 1-je mellett – munkaszüneti nappá tette, és újra felállította az Állami Egyházügyi Hivatalt, ami állami szervként a rendszerváltásig ellenőrizte és lehetőségeihez mérten irányította az egyházakat.

Kádár céljává a vallásosság többgenerációs, lassú elsorvasztása vált, ezért az ateista nevelésben óriási szerep hárult a KISZ-re. 1967-től az úgynevezett „három tavasz” (március 15-e és 21-e, április 4-e) megtartásával pedig megpróbálták minél inkább csökkenti a húsvét súlyát, és helyette a „felszabadulást” ünnepeltetni.

Az MSZMP kezdetben betiltotta a körmeneteket, majd az évek múlásával engedélyezte, de arra törekedett, hogy – kiváltképp a fiatalok számára – érdekes alternatív programokat szervezzen az egyházi szertartások idejére. Így történhetett meg például az is, hogy egy templom mellett lévő futballpályára éppen a körmenet idejére tettek egy rangadót.

A magyar labdarúgó-bajnokság másodosztályának fordulóit amúgy rendszeresen tartották húsvétvasárnap. A hatvanas években Szombathely mellett Kőszeg is élen járt rendezvényszervezésben. Az évtized közepétől minden húsvétvasárnap autósversenyre hívták a kocsik szerelmeseit. Az egyre több napot felölelő rendezvényt a Savaria Szállóban tartott autósbállal zárták. Ha hinni lehet a korszak híradásának, az igencsak népszerű programsorozaton három-négyezer érdeklődő is részt vett. De nem csak a motorsportok szerelmeseire gondoltak: tájfutóversenyeket is gyakran tartottak.

Igyekeztek kiszolgálni a könnyűzene kedvelőit is: esti koncerteket, locsolóbálokat és úgynevezett műsoros esteket szerveztek többek között a kámoni klubban, a Művészpresszóban és a szőllősi klubkönyvtárban. Sztárvendégeket is hívtak, 1967-ben például Aradszky László és Harangozó Teréz szórakoztatta a közönséget.

Sajátos, gulyáskommunizmusra jellemző módon, a fogyasztásra is megpróbálták serkenteni a lakosságot. A Vas Népe az évtized középtől rendszeresen húsvéti nagybevásárlásokról számolt be. Az újság minden évben közreadta, hogy az emberek mennyi füstölt árut, vajat, kalácsot, bejglit vásároltak. Sőt, írtak a locsolókölni rekordmennyiségű értékesítéséről is. A nyugati jólétre törekvés jelképeként egyre több húsvéti csokoládéfigura került a kirakatokba.

A pártállami vezetés a széles tömeg által olvasott napilapokban is harcolt a keresztény ünnep átformálásáért. A húsvét kapcsán szinte kizárólag csak pogány és egyiptomi szokásokról írtak. Húsvétot a természet újjáéledésének ünnepeként nevezték meg, szimbólumainak vallási jelentését elhallgatták. Egy 1965-ben megjelent napilapban például azt írták, hogy a bárány azért került „a húsvéti kedves állatfigurák közé” mert az ez „az első tavaszi kisállat” – Jézus Krisztusról nem tettek említést.

Számos cikkben negatív színben tüntették a hétfői locsolkodást, túlzásokba esve számoltak be a fiatalok alkohollal történő kínálásáról is. Mindemellett azon voltak, hogy a fiatalok a húsvéti hosszú hétvégére az esküvőszezon kezdeteként tekintsenek: a Vas Népében rendszeresen beszámoltak arról, hogy egyre több pár esküszik – templomi szertartás nélkül – ezen a hétvégén Szombathelyen.

Kisőrsi Zsófia
Fotó: Fortepan