Áprilisi harmat helyett dér és fagy

„Felnyurgult a növény, egy szárról jön, a főbimbó még csak-csak alakul, de alig vannak oldalhajtások, és azok is satnyák. Ha egy héten belül nem lesz csapadék, a repcének nagyon nagy problémái lesznek. A gyakorlatilag év eleje óta tartó csapadékhiány miatt a növények megálltak a fejlődésben. A repce virágzáskor naponta akár 10 cm-t is képes nőni, a szárazság miatt azonban most nem így van.” Szombathely egyik legjobb termőhelyén mutatta meg Bukits Viktor, aki 200 hektáron gazdálkodik, hogy már most milyen komoly terméskiesés mutatkozik a repcénél, de a többi kultúrára is hasonló hatással van a szárazság. 

Porlik a föld, a szárazságot pedig a meleg szél tovább erősíti. A talajban ujjnyi repedések mutatkoznak, a felső 15 cm-ből kifogyott a nedvesség, emiatt a búza alsó levelei már sárgulnak. A gazda azon gondolkodik, hogy vár még a kukorica és a szója vetésével, hiszen ha a porba kerülnek a magok, nem is biztos, hogy kikelnek. Ha pedig itt-ott ki is bújnak a növények, az állomány nem lesz egységes, akkor pedig a kártevők jobban károsítják. A csapadék a műtrágyázáshoz is fontos lenne, ugyanis, ha nem mossa be az eső a talajba, akkor kevésbé hatékony.

A Növényorvosi Kamara szerint a kalászosok kórokozóinak nem kedvez a változékony és száraz időjárás. Az őszi káposztarepcében a fénybogarak bőségesen jutnak virágporhoz anélkül, hogy megrágnák a virágokat. Intenzívvé vált viszont a repce becőormányosok rajzása.

Idén eddig összesen hullott annyi eső, mint máskor egyetlen év eleji hónapban. Az őszi vetésű növények a november-decemberi csapadékból élnek. 

„Ha elkezdene esni, mint tavaly májusban, mikor 130 mm hullott, akkor az még a búza esetében rendkívül sokat segítene. Kárpótolna bennünket az eddig elmaradt esőért. Az ezermagsúly, azaz a szemek szárazanyag-tartalmának tömege fogja most meghatározni az eredményt, mert a búzában már kialakult a tőszám. Tavaly ilyenkor sokkal rosszabbul álltunk, mint idén az őszi vetésűeknél, mégis nagyon szépen alakultak a számok. Így most nem akarok jóslásokba bocsátkozni. Az tény, hogy nagyon kellene már a víz a földeknek.” – tájékoztatta lapunkat Pusztavámi Márton, a Vas Megyei Agrárkamara elnöke.

A tavalyi év eleje is csapadékszegény volt, de a májusi eső aranyat ért, mert rekordtermést hozott. Idén eddig Szombathelyen alig 50 mm esett. A szeszélyes április is inkább fagyot hozott, mint éltető vizet.

„Szomjas a föld, és éhesek a fák. Add már, uram, az esőt!” – valószínűleg sok gazdálkodónak jut eszébe mostanában Kovács Kati jól ismert slágere. Az Országos Meteorológiai Szolgálat észlelője, Pétervári Tibor szerint 10-15 éves tapasztalat, hogy a hosszabb száraz időszakot csapadékos követi. Talán május elejére megérkezik az eső. „Nehéz megmondani pontosan, ugyanis, ha a 10 napos modellben van is csapadék, sajnos az általában mégsem érkezik meg. Kisebb területeken azért előfordult egy-egy zápor, de ezek nem enyhítették a szárazságot. A meleg szél pedig tovább rontja a helyzetet. A reggeli harmat is elmaradt, légköri aszály is sújt bennünket. A levegő relatív páratartalma átlagosan 50 % körüli az ilyenkor szokásos 60 feletti érték helyett. Az áprilisi időjárás valóban szeszélyes volt, hiszen 9 fagyos napot is tapasztalhattunk, mikor még a talaj feletti kétméteres magasságban is fagyott. Ez bizony komoly károkat okozott a gyümölcsösökben. A megyében több helyen panaszkodnak a gazdák arra, hogy a barack után az almánál és a diónál is komoly terméskiesésre lehet számítani a fagykár miatt.