Átadták a marcali légimentőbázist
Sölch Gellért, a Belügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára az eseményen hiánypótlónak nevezte az állami forrásból finanszírozott fejlesztést annak a célnak az elérése érdekében, hogy a légimentés lefedettsége a lehető legoptimálisabb legyen Magyarországon.
A hét magyarországi légimentőbázisból három újat az elmúlt egy évben adtak át, és arra törekednek, hogy a többi is folyamatosan megújuljon, mert "a lehető legtökéletesebb körülmények" kialakítása a cél - jegyezte meg.
Hozzátette, a marcali bázison nyolc orvos, öt paramedikus, és hat pilóta teljesít szolgálatot felváltva, a nap huszonnégy órájában.
A magyar légimentés "nagy utat tett meg", a mentést kezdetben merev szárnyú repülőkkel végezték és a gépek a Ferihegyre érkeztek, ma azonban már helikopterek szállnak fel légimentőbázisokról, hogy a betegeket, sérülteket a vármegyei kórházakba vigyék, ahol a legprofibb ellátást kapják - emlékeztetett.
Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója arról szólt, hogy a marcali létesítmény huszonegyedik századi körülményeket biztosít a korábban Sármelléken dolgozó mentőszemélyzetnek.
Újságírók kérdésére közölte, koncepciójuk szerint a magyarországi bázisok állapotának olyannak kell lennie, hogy azokról a mentést minél gyorsabban, minél jobb minőségben végezhessék.
"Amikor ezzel kész vagyunk, megvizsgáljuk, vannak e területek, ahonnan a mentést tovább szükséges erősíteni" - fűzte hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hét bázisról "lefedhető" Magyarország. A légimentéshez kilenc mentőhelikopter áll rendelkezésre, újabb bázis létesítése újabb helikopterek beszerzésével jöhet szóba - jegyezte meg.
Móring József Attila (KDNP), a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy az összefogás eredményeként felépült marcali létesítmény a somogyi város és környéke biztonságát szolgálja.
A politikus a mentőszolgálat marcali munkatársait méltatva kiemelte, ők "nemcsak a kötelezőt hajtják végre", hanem mindig "valami pluszt is tesznek", a közelmúltban több millió forint pályázati forrást nyertek eszközbeszerzésre, szemléletformálásra. (MTI)
Fotó: MTI/Katona Tibor
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.