Augusztus 20. - Szalay-Bobrovniczky Kristóf: magyarok békét akarnak, ezért a haza védelméből a mi nemzedékünknek is kijut a maga része
A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel, majd honvédtiszt-jelöltek letették ünnepélyesesküjüket.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azt mondta, az előző generációk hosszú sorának soha nem jutott teljes béke, nem volt még olyan kor, amikor kiképzett katonákra ne lett volna szükség.
Ma is vannak olyan erők, amelyek a háborútól hasznot és hatalmat remélnek, a magyarok azonban békét akarnak, ezért a haza védelméből "a mi nemzedékünknek" is kijut a maga része - emelte ki.
Egyetlen ország és nemzet sem hanyagolhatja el ezt, az önmaga iránti legfontosabb kötelességét, hiszen bármely állam és nemzet csak úgy létezhet, ha megvédi határait, polgárait, hitét, nyelvét és kultúráját - jelentette ki a miniszter.
Úgy fogalmazott, "ősi katonanemzet vagyunk a magunk magyar módján, készek és képesek vagyunk az önvédelemre, háborítatlanságunk védelmére, a határaink biztosítására, a megújulásra, egy modern hadseregben való szolgálatra".
Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszélt, hogy az ország védelmi képességét napról napra erősítik: 2010. után újra kellett építeni a honvédelem egész rendszerét, megtalálni azokat a formákat, amelyek az ország lehetőségei között a kor viszonyainak leginkább megfelelő módon alkalmasak a haza védelmére.
"Miközben szorosan együttműködünk NATO-szövetségeseinkkel, és teljesítjük a közös védelemből ránk háruló feladatokat, fel kell készülni a háborús idők fenyegetéseinek elhárítására is" - mondta, megjegyezve, hogy fontos a NATO-szövetség, de közben óvnunk kell nemzeti érdekeinket, a szövetségen belül is.
A magyar honvédség folyamatosan erősödik, mert a békéhez erő kell: az egyéni felszereléstől a modern fegyvereken át az infrastrukturális feltételekig minden megújul a magyar katona környezetében, továbbá stabil és méltó megélhetést biztosítanak azoknak, akik a nemzet szolgálatába állnak. Lerakták egy komoly hadiipar alapjait, és újra "nemzeti üggyé" teszik a hazaszeretetet, a honvédelmet, amely éppúgy kötelesség, mint ahogy jog és lehetőség is - sorolta az újításokat a miniszter.
Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke a díszünnepségen azt hangsúlyozta, hogy bár a hazaszeretet, a büszkeség és az elhivatottság fogalmának sokszor "nem tulajdonítunk jelentőséget", ám ezek a katonai hivatás alappillérei.
Úgy fogalmazott, hogy a most felavatandó honvédtisztek a haza védelmére esküdnek fel, azért készek harcolni is.
A vezérezredes kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy a honvédtisztek törekedjenek a folyamatos fejlődésre és a példamutatásra.
A magyar katonák teljesítményének méltatása mellett a honvédtisztektől azt is kérte, hogy biztassák a fiatalokat a honvédséghez való csatlakozásra, illetve éljenek a kínálkozó lehetőségekkel.
Jól felkészült tisztekre a jelenlegi helyzetben minden korábbinál nagyobb szükség van - hangoztatta, hozzáfűzve, hogy a Honvédség egyetlen célja a magyar emberek biztonságának szavatolása és ezt a célt szolgálják a fejlesztések is.
A ceremónián az államfő mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, kormánytagok, továbbá állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői, valamint többszáz érdeklődő vett részt.
Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség központi zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység, a légierő Gripenjei pedig díszrepülést hajtottak végre.
Az ünnepséget követően a Parlament előtti Duna-szakaszon légiparádét tartott a Magyar Honvédség.
Az államalapítás és Szent István király emlékére augusztus 20. hivatalos állami ünnep. Országszerte számos településen és a határokon túl is tartanak programokat az állami ünnepen.
(Fotó: Bruzák Noémi/MTI)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.