Az Európai Bizottság 10 milliárd eurónyi kohéziós támogatást szabadított fel Magyarország számára

Az uniós végrehajtó testület közölte: Magyarország megtette a vállalt intézkedéseket, emiatt a bizottság úgy ítélte meg, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő elővárások teljesülnek a bírói függetlenség tekintetében.

"Magyarország olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek jelentősen megerősítik az igazságszolgáltatás függetlenségét az országban. Ez a reform megfelel a Magyarország helyreállítási tervében tett kötelezettségvállalásoknak" - fogalmaztak.

A tagállamoknak a kohéziós politika teljes időtartama alatt biztosítaniuk kell az előfeltételek teljesülését. Ha a testület bármikor úgy ítéli meg, hogy a szükséges előfeltételek már nem teljesülnek, ismét dönthet a finanszírozás blokkolásáról - figyelmeztettek.

Az uniós bizottság közölte: fenntartja a költségvetési feltételességhez kapcsolódó intézkedéseket, Magyarország ugyanis nem foglalkozott a jogállamiság elvei megsértésének kérdésével. Ez azt jelenti, hogy a 6,3 milliárd euró összköltségvetésű három kohéziós politikai program továbbra is felfüggesztve marad.

A koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő forrásokkal kapcsolatban azt írták, hogy Magyarország 27 szupermérföldkő teljesítése mellett kötelezte el magát az unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése érdekében. A tervben szerepel az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó négy szupermérföldkő, amelyek a fentiek alapján megfelelnek a Magyarországtól kért intézkedéseknek, valamint 21 olyan szupermérföldkő, amelyek megfelelnek a költségvetési feltételrendszer mechanizmusa szerinti korrekciós intézkedéseknek. Tekintettel arra azonban, hogy a szupermérföldköveket Magyarország még nem teljesítette maradéktalanul, jelenleg nem lehet jóváhagyni a teljes összegre vonatkozó kifizetési kérelmet.

A Magyarország számára zárolt finanszírozás összesen mintegy 21 milliárd eurót tesz ki - tették hozzá. Közölték továbbá: annak ellenére, hogy Magyarország előre lépett az igazságszolgáltatás függetlensége terén, továbbra is aggályok merülnek fel az "úgynevezett gyermekvédelmi törvényével, a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot fenyegető súlyos kockázatokkal kapcsolatban". Jogorvoslatra van szükség továbbá az Integritás Hatóság megbízatása, a közvagyon-nyilatkozatok és a közérdekű vagyonkezelők helyzetét érintően is - írták. Amíg ezeket az aggályokat Magyarország nem oszlatja el, a testület több program esetében nem tudja megtéríteni a kapcsolódó kiadásokat, illetve nem tudja javasolni a források zárolásáról szóló intézkedések kiigazítását vagy megszüntetését - tették hozzá.
 

21 milliárdból 10

A hvg.hu összesítése szerint a hosszas egyezkedés után az elvárt jogszabályok az elmúlt egy hétben születtek meg. A Kúria ügyelosztási gyakorlatával kapcsolatban december 7-én adott ki a kormány egy rendeletet, amelyben arról rendelkezett, az ügyeket beérkezési sorrendben automatikusan (vagyis a véletlenszerűen) osztják ki. A másik feltétel teljesítése kedd estig váratott magára: egy „Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról” címen futó salátatörvényben elbújtatva ekkor fogadta el az Országgyűlés.

A két jogszabály-módosítással tehát az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket teljesítette a kormány, ezzel elhárult az akadály az elől, hogy egyáltalán bármennyit kifizessenek Magyarországnak az ország számára a hétéves költségvetésből. Vagyis elvben a teljes 21 milliárdos keret kifizethető lenne, csakhogy vannak olyan összegek, amelyekhez más miatt nem férünk hozzá:

- 6,3 milliárd euró, ami a korrupciós kockázatok miatt, a jogállamisági eljárás keretében három nagy kohéziós alapot blokkol. (Ugyanez a feltételrendszer teszi elérhetetlenné a helyreállítás alapok, vissza nem térítendő támogatás és hitel, plusz egy különálló, de ide sorolt forrás – REPowerEU – összegét, ami 10,4 milliárd euró).
- 2,6 milliárd euró olyan célzott programokra, amelyek a menekültekkel való bánásmód, az akadémiai szabadság megsértése és az LMBTQI-közösség jogainak korlátozása miatt nem elérhető (ezeket az igazságügyi reformmal együtt horizontális feljogosító feltételeknek nevezik).
- 3 milliárd euró az úgynevezett tematikus feljogosító feltételek (például a vízgazdálkodás területén elvégzett beruházásokra vonatkozó terv elkészítése) hiánya miatt, amely egyes speciális programokhoz szükséges államigazgatási aktusokat takar.