Az európaiak nem gyúrnak eleget
Az ausztrál Dél-Queenslandi Egyetem (USQ) Jason Bennie vezette kutatócsoportja a 2013-ban és 2014-ben végzett nagyszabású európai egészségfelmérés (European Health Interview Survey, EHIS) második körének 280 600 adatkészletét elemezte. A vizsgálatot az Európai Unió tagállamaiban, valamint Izlandon és Norvégiában végezték, a 18 év fölöttiek körében kutattak. Belgium és Hollandia kimaradt, mert ott nem szerepelt a kérdések között az izomerősítő edzés.
Egyre több tanulmány támasztja alá, hogy az izomerősítő edzés - többek közt a fekvőtámasz, guggolás, súlyokkal vagy más felszereléssel végzett erősítő gyakorlatok - legalább olyan fontos, mint az állóképességi vagy kardioedzés, mint a futás, úszás vagy kerékpározás. Összefüggést találtak a rendszeres izomerősítés, valamint a diabétesz, a depresszió és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenése között. A testmozgásról szóló németországi ajánlások úgy hangzanak, hogy - más sportok mellett - "a felnőtteknek legalább heti két napon izomerősítő testmozgást is kellene végezniük".
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerdán megjelent irányelvei is ajánlják az izomerősítő edzést, különösen idősebbeknek. Az ausztrál kutatók elemzése alapján a megkérdezettek mindössze 17,3 százaléka válaszolta, hogy heti két vagy több napon erősítő edzést végez. A legelszántabbakat az északi országokban (Izland, Svédország, Dánia) találták, a legkevésbé szorgalmasokat délkeleten (Románia, Málta, Ciprus), de ide tartozott Lengyelország és Horvátország is. Magyarország a középmezőny elején, a 11. helyen végzett.
Azt nem kérdezték a résztvevőktől, hogy egy-egy alkalommal mennyi ideig tart az edzés. Összefüggést találtak a túl kevés erősítő edzés, valamint az idősebb kor, a kevés állóképességi edzés, az alacsonyabb jövedelem vagy iskolázottság között is. Negatívan hatott a túlsúly, az elhízás és az egészségi állapot rossznak ítélése is.
A nők általában kevesebbet erősítettek, mint a férfiak. A tanulmány szerzői szerint mindezek a tényezők jelzik, mely csoportokra érdemes figyelni a lehetséges egészségügyi problémák szempontjából. (MTI)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.