Az Év Tűzoltója lett Kontics Sándor

– Mindig büszke voltam tűzoltó édesapámra, mégis először más irányba indultam. Könyvelő lettem, majd a közgazdász-gazdálkodás szakon szereztem diplomát. Eközben jöttem rá, hogy nem ez az én utam. Úgy döntöttem, édesapám nyomdokaiba lépek, kipróbálom magam a tűzoltóságon. És tényleg: szerelem lett első látásra! Kiderült, mindig is ezt kerestem: változatos munka, hiszen nincs két egyforma eset. Persze az adrenalin mellett a stressz is dolgozik bennünk, de ennek kezelésére bevált technikáink vannak.

– Fel lehet-e készülni minden esetre?

– Természetesen a különböző mentési beavatkozásokra megvannak a szakmai protokollok, de mindig az adott helyszínen kell meghozni a helyes döntést. Sosem tudjuk előre, mi fogad pontosan bennünket. Nem beszélve arról a sok-sok személyes sorsról, amit látunk ilyenkor. Ha valakinek ég az élete munkája, a háza vagy fia, lánya, hozzátartozója szorul be vagy sérül meg egy balesetnél – szóval nem könnyű mindezek mellett a feladatra koncentrálni. De nekünk az a legfőbb dolgunk, hogy segítsünk, nem ragadhat el bennünket az empátia. Persze nem tudjuk kizárni, de nem szabad, nem lehet hibázni. Egy-egy tragédia mindannyiunkat megvisel, ilyenkor ezt igyekszünk a csapatommal együtt, egyfajta házi csoportterápiás jelleggel kibeszélni magunkból.

– Térjünk vissza picit az „Év tűzoltója” cím elnyeréséig tartó útra.

– 2006-tól két évig volt szerencsém édesapám mellett dolgozni, aztán ő nyugdíjba ment, de a mai napig kíváncsi vagyok a szakmai véleményére az esetekkel kapcsolatban. 2010-ben rajparancsnok, két évvel később pedig szolgálatparancsnok lettem. A különböző esetek helyszínein nekem kell meghoznom a döntéseket, de igyekszem mindig a munkatársaim észrevételeit, javaslatait is beépíteni ebbe, hiszen a közös munka eredménye a siker. Ez az elismerés mérföldkő az életemben, visszajelzés arról, hogy jó az út, amin járok. Ugyanakkor ez a kollégáim érdeme is, hiszen a beosztott tűzoltók maximális együttműködése nélkül nem lennének eredményesek a beavatkozások, a kárfelszámolások. Vezetőim helyes utat mutatnak, és a családom is maximálisan támogat. A nyugodt háttér nélkül biztosan nem menne. Köszönöm nekik.

– Egy-egy riasztáskor kettő perc alatt el kell indulni a laktanyából a helyszínre.

– Igen, ha beérkezik a segélykérés, azonnal indulunk, hiszen minden másodperc számít. Fontos, hogy fizikailag és mentálisan is tökéletes állapotban legyünk, hiszen ezen életek múlnak. Kemény fizikai munka a tűzoltóké, és a folyamatos készenlét pedig egy állandó feszítettség. Rendszeresen sportolok: futok, konditerembe járok. Mostanra ugyan idő híján kicsit háttérbe szorult, de hobbim a horgászat, ami egyfajta meditatív állapot. Két kislányom (egyik 3, másik 5 éves) pedig tesz arról, hogy feledtessék velem a stresszt.

– A tanulás sem hiányzik az életéből.

– A tűzoltótiszti átképző után 2018-ban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem iparbiztonsági szakát végeztem, jövőre pedig reményeim szerint már a katasztrófavédelmi mesterképzés egyetemi diplomája is a kezemben lesz.

A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársai közül 2013-ban Göncz Szabolcs szombathelyi, 2016-ban Kovács Balázs körmendi tűzoltó parancsnok, idén pedig Kontics Sándor érdemelte ki az országos „Év tűzoltója” elismerést.
 

Fotó: Nagy Jácint