Befektetésbajnok lett Magyarország
Az Invest Europe, az európai magántőke, kockázati tőke és infrastruktúra ágazatokat, valamint azok befektetőit képviselő szakmai egyesület közzétette legújabb, 2020-as évre vonatkozó Közép- és Kelet- Európai Éves jelentését.
Az elemzésből kiderül, hogy a magántőke-befektetésekben részesülő 566 vállalat száma 15 százalékkal nőtt az előző évi rekordhoz képest, és 46 százalékkal verte az ötéves (2015-2019) átlagot.
A kockázatitőke volt a vállalati befektetések mozgatórugója 2020-ban; a befektetők 474 induló és bővülő vállalkozást támogattak 358 millió eurós összértékű befektetéssel – ami csak 4 százalékkal alacsonyabb a 2019-ben elért minden idők csúcsánál. A teljes magántőke befektetések összege tavaly 1,7 milliárdra csökkent, főként a 300 millió eurót meghaladó tőkekötelezettséggel járó nagy kivásárlási ügyletek hiánya miatt.
Lengyelország adta a régió teljes beruházási értékének egynegyedét (431 millió euró) és a finanszírozásban részesülő vállalatok egyötöde lengyelországi. Beruházási érték szerint őket követte Észtország (teljes befektetett érték 21 százaléka), Csehország (17 százalék), Magyarország (14 százalék) és végül Horvátország (9 százalék).
Befektetési ügyletszámot vizsgálva, Magyarország áll a dobogó tetején; 236 vállalat jutott 226 millió euró támogatáshoz, amiből 220 kockázati tőke volt. Lengyelország összesen 105 új beruházásról számolt be, ebből 82 volt kockázati ügylet. A teljes régiót vizsgálva az információs és kommunikációs technológia szektorban lévő cégek jutottak a befektetések feléhez, ezt követte a fogyasztási cikkek és szolgáltatások iparág.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.