Beköszöntött a Kígyó éve – Indul Kína Tavaszi Fesztiválja, az újévi buli, amely megmozgatja a világot

Kedden éjfélkor búcsút mondtak a Sárkány évének és szerdán beköszöntött a Kígyó éve, ezzel hivatalosan is megkezdődött Kína legnagyobb ünnepe, a kínai holdújév, mellyel több hetes ünnepségsorozat indul meg az 1,4 milliárd lakosú ázsiai országban.

A Tavaszi Fesztivál – elnevezése ellenére – a tél végén, a hideg napokban köszönti a tavaszt. A holdnaptárhoz igazodva minden évben más időpontra esik, jellemzően január 21. és február 20. közé. Idén január 29-én ünneplik nem csak a szárazföldi Kínában, hanem más ázsiai országokban is, például Vietnám, Szingapúr, Dél-Korea, Malajzia, Tajvan és Indonézia állampolgárai is megünneplik ezt a rendkívüli fesztivált.

Tűzijáték és piros szín

Az ünnep eredete messzire nyúlik vissza: az ősi időkben az emberek ilyenkor imádkoztak isteneikhez és őseikhez jó termésért, bőséges ételért, sőt, egy mitikus szörnytől (Nian) is igyekeztek megvédeni otthonaikat. Innen ered a mai tűzijátékok és a piros szín kiemelt szerepe – a hangos durrogás és az élénkpiros lampionok a szerencsét hivatottak bevonzani, miközben elijesztik a rosszat.

Tavaszi utazás

Ami talán a leglátványosabb, az a „chunyun/csunjün”, azaz a tavaszi utazás. A fesztivál idején akár 3 milliárd (!) utazást is lebonyolítanak Kínán belül, ugyanis mindenki igyekszik visszatérni a szülői házhoz a családi vacsorára. A hosszú vonatozások, a buszok tetején is utasokat szállító járatok és a zsúfolt vasútállomások mind azt bizonyítják, hogy a családi kötelékek továbbra is hatalmas erőt képviselnek. Sokszor a rég nem látott rokonok is több ezer kilométert tesznek meg, csak hogy egy asztalnál ülhessenek, együtt gombócot főzzenek és felidézzék a múlt szép pillanatait.

A közlekedési minisztérium becslése szerint idén mintegy 510 millió vonat- és 90 millió repülőútra számítanak, míg a teljes 40 napos, úgynevezett „chunyun/csunjün” utazási hullám alatt rekordszámú, mintegy 9 milliárd, régiók közötti utazás várható. Az idei fesztiválhangulatot tovább fokozza, hogy tavaly decemberben az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) hivatalosan is elismerte és felvette a kínai Tavaszfesztivált is az emberiség szellemi és kulturális örökségének reprezentatív listájára.

Babonák és szertartások

A fesztiválhoz számos meghökkentő szokás kapcsolódik. Az újév első napjaiban például tilos fürödni, hajat mosni, körmöt vágni vagy takarítani, nehogy „kimosódjon” az éppen megérkező szerencse. Ez elsőre talán szokatlan, ám jól rávilágít arra, mennyire fontos a babonák és szertartások tisztelete. A Tavaszi Fesztivál egyúttal a kulináris különlegességekről is szól: északon gombóc (jiaozi) kerül az asztalra, délen pedig édes rizsgolyók (tangyuan) és tavaszi tekercsek hirdetik az összetartozást. A szójátékok és az apró utalások is szerves részei az ünnepi menünek – sok étel neve ugyanis hasonlóan hangzik bizonyos szerencsét hozó szavakhoz, így fogyasztásuk egyben jókívánságot is jelent.

Világszerte is ünneplik

Az ünnepi hangulat, a piros díszítés és a gigászi tűzijáték immár messze túlmutat Kína határain. Olyan világvárosokban is egyre nagyobb figyelmet kap, mint New York, London, Szingapúr vagy éppen Budapest, ahol a kínai közösségek éppoly lelkesedéssel fogadnak mindenkit a sárkány- és oroszlántáncokkal tarkított forgatagban. Hazánkban, Budapesten évről évre szerveznek kisebb ünnepségeket a kínai holdújév tiszteletére, így bár nem olyan nagyszabású, mint a távol-keleti metropoliszokban, mégis betekintést enged a Tavaszi Fesztivál varázslatos világába.

A modern kor és a hagyományok izgalmasan keveredése

A kínai újév azonban számos fiatalt komoly kihívások elé állít: a családi összejöveteleken felmerülő párkeresési kérdések és az esküvői tervekről való faggatózások miatt sokan bérbarátot vagy bérbarátnőt fogadnak, csak hogy elkerüljék a kínos beszélgetéseket. Ez élesen mutatja, hogy a modern kor és a hagyományok izgalmasan keverednek: miközben több 100 millióan visszavágynak a gyökereikhez, a digitális technológia, az online ajándékozás és a „próbapartnerek” gondolata is egyre nagyobb teret nyer.

Örömteli, színes és minden érzékszervet megmozgató ünnep

A kínai Tavaszi Fesztivál tehát a világtörténelem egy örömteli, színes és minden érzékszervet megmozgató ünnep. Aki egyszer részt vesz ebben az össznépi fesztiválban, aligha fogja elfelejteni a leálló országot, a barátságos vendéglátókat, a piros szín vibrálását és a gombócok mennyei ízét. Egy biztos: a kínai újév tökéletes példája annak, hogyan éljük meg a tradíciókat a modern világban, és milyen erő rejlik az összetartásban, akár több ezer kilométernyi távolság esetén is.

A  „Konyhaisten” fesztiválja

A kínai újév bár a holdnaptár szerinti első hónap első napjára esik, az ünneplés már egy héttel korábban elkezdődik az úgynevezett „kis újévvel”, másnéven a „Konyhaisten” fesztiváljával, mellyel a kínai Konyhaistenre emlékeznek meg különféle szokásokkal. Az ünnepségsorozat a holdnaptár szerinti első hónap 15. napján ér véget a Lámpásfesztivállal.

A „kis sárkány”

A kínaiak által közkedvelt és szerencsésnek tartott Sárkány éve után idén a Kígyó évét ünneplik majd, mely állatövi jegyet „kis sárkánynak” is nevezik. A hagyományos hiedelem szerint a kígyó a bölcsességet, az intuíciót és az alkalmazkodóképességet jelenti. A kígyó levedlett bőre sokszor sárkánybőrre asszociál a kínaiak körében, akik szerint ez a szerencsét és az újjászületést szimbolizálja.

Fotók: Pixabay