Bérlakások: új megoldást kerestek

A koncepció lényege, hogy az önkormányzat béreli a lakást a tulajdonostól, és kiutalja azt a jogos igénylőnek, miközben gondoskodik a bérleti díj beszedéséről. A tulajdonos így hosszú távon számíthat biztos albérlőre, azonban anyagi oldalon készülnie kell, hogy az ingatlan felbecsült értékénél 15 százalékkal kevesebbet fizet az önkormányzat, viszont nem terheli a 15 százalékos személyi jövedelemadó, hiszen szociális céllal adja bérbe a lakást. A beköltöző pedig igénybe vehet bérletidíj-támogatást.

A koncepció jól hangzik, a megvalósításról Vinczéné Dr. Menyhárt Máriát, a Polgármesteri Hivatal Egészségügyi és Közszolgálati Osztályának vezetőjét kérdezte meg lapunk.

– Elég régre, a 2010-es évek elejére nyúlik vissza a rendszer ötlete – árulta el az osztályvezető. – Ekkor már látható volt, hogy a magyar városok szociális bérlakáshelyzete egyre nehezebben fog tudni megoldást jelenteni a lakhatási nehézségekkel küzdők számára. Az ingatlanárak emelkedni kezdtek, a bérlakások iránt megnőtt az igény, miközben a meglévő önkormányzati ingatlanállomány karbantartása is sokkal költségesebbé vált.

Vinczéné elmondta, hogy már ettől az időszaktól kezdve kereste a város a megoldásokat arra, hogy hogyan lehetne a legkevesebb költséggel jó minőségű és kellő számú lakást a segítséget kérők rendelkezésére bocsátani. Majd 2019-ben, az új ciklus elején született meg az elhatározás, hogy a gyakorlatban is megoldást kell találni az egyre égetőbb problémára.

Idén márciusban lépett életbe a Közösségi Bérlakás Rendszer. – Az indulás óta folyamatosan kapjuk a megkereséseket, egyre több ingatlantulajdonos csatlakozna a programhoz – közölte az osztályvezető. Ismertette: „Már 6 lakást tudtunk birtokba adni, és hamarosan egy újabb ingatlanba is beköltöznek a rendszeren keresztül. Két lakást most készítünk elő a bérbeadásra, illetve négy lakásfelajánlást dolgozunk fel éppen.”

Vinczéné Dr. Menyhárt Mária kiemelte, hogy a város kvázi közvetítői szerepet tölt be a KBR-ben. Igaz, hogy a lakásokat az önkormányzat veszi bérbe és adja albérletbe, de a beköltözőknek garanciát kell nyújtania, hogy a bérleti díj mértéke és rendezése biztos legyen. A város költsége, hogy saját zsebből állja az állapotfelméréskor az energetikai szakvélemény díját, valamint a közjegyzői díjak megfizetését. A helyreállítandó lakások esetén felújítási költségeket a bérbevevőnek kell finanszíroznia, de a vállalás esetében kedvezményt garantálnak neki a bérleti díjból.

Az eddig csatlakozott főbérlők száma elégedettségre ad okot Vinczéné szerint: „első körben az fogalmazódott meg, hogy ha tíz lakást sikerül idén bevonni a rendszerbe, már van létjogosultsága a kezdeményezésnek”. Hozzátette: „lehetséges, hogy sokkal több lakást sikerült volna kiadni, ha nem jön közbe a pandémia, de ennek ellenére is haladunk előre a célunk felé”.

Adódik a kérdés, összesen hány KBR-es lakásra van szükség a városi bérlakáshelyzet biztos mederben tartásához? Vinczéné Dr. Menyhárt Máriától megtudtuk, hogy nagyságrendileg nyolcvan, olyan családról van a Lakás Irodának tudomása, akik lakhatási nehézségekkel küzdenek, az ő esetükben is megoldást jelenthet a Közösségi Bérlakás Rendszer.

CsA