Bevette a sümegi várat az E.ON - videóval!
A 800 esztendős sümegi vár Magyarország egyik legszebb középkori erődje, építése még az 1260-as években kezdődött. 1713-ban, a Rákóczi-szabadságharc bukása után a Habsburgok felrobbantották, hogy többé ne lehessen hadászati célokra használni, és ettől fogva folyamatosan pusztult, míg végül 1988-ban életveszélyessé nyilvánították. A közelmúltban azonban a vár új életre kelt: 1,1 milliárd forintnyi uniós és kormányzati támogatásból megindult az épület teljes rekonstrukciója, amelynek része az elektromos hálózat bővítése is.
A tervezett új turisztikai látványosságok és programok kapcsán jelentősen megnőtt a vár villamosenergia-igénye, amit a meglévő áramhálózatról már nem lehetett kiszolgálni. Új földkábeleket kellett tehát kialakítani olyan természeti- és épített adottságok között, amelyek a vár bevételét voltak hivatottak akadályozni az évszázadok folyamán. A transzformátorállomástól a várig tartó 220 méteres földkábelszakasz jelentős részét ugyanis a sümegi vár alatti sziklafalon kellett felvezetni. A földkábelárkot az 50-80 fokos lejtési szögű szikla- és földfalban kellett kiásni, a földkábel egyes részeken szinte függőleges emelkedőn jutott el a várig.
Az E.ON új transzformátorállomást is létesített a vár alatti szűk területen. A 10 tonnás betonházas transzformátor bedaruzása összetett, gondos előkészítést igénylő feladatot jelentett, melynek során a biztonság és a szakmai szempontok mellett a környező fák, növényzet, épületek védelmére is gondoltak. Az állomásba szintén újonnan kiépített földkábelen érkezik az áram, ezt 330 méter hosszan, erősen közműves területen a belvárosban, aszfaltburkolatú járda és úttest alatt fektették le a szakemberek.
A különleges körülmények alapos tervezést és biztonsági előkészületeket követeltek. A meredek sziklafalon még maga a megkapaszkodás is kihívást jelent, itt pedig a kétkezi munkát kellett biztonságosan megszervezni. Nem csak az itt dolgozó alpintechnikában jártas szakembereket, hanem az általuk használt szerszámokat is egyenként biztosítani és rögzíteni kellett, hogy még egy apró eszköz se gurulhasson le a sziklákról. Szintén a biztonságot szolgálta az az óvintézkedés, hogy a különböző vésőtechnikákkal végzett nyomvonalásás során szakaszos védősáncokat építettek a szakemberek, hogy a kavicsokat, kőtörmelékeket ásás, vésés közben biztonságosan visszatartsák.
A sümegi vár áramellátását biztosító alumínium kábel egy közel egy tonnás kábeldobra tekerve, szűk szerpentinúton, teherautóval jutott fel a várba. Azért kellett oda felvinni, és a vár belsejéből indulva beengedni a védőcsőbe, mert jelentős súlya miatt a földkábelt lentről nem lehetett a vár magasságba felhúzni. A kábeldob folyamatos fékezésével kellett mindvégig kontrollálni, hogy a védőcsőbe engedett kábel súlyánál fogva ne lóduljon meg a váralja felé. A transzformátorállítással, kábelfektetéssel járó munkákat közel két héten keresztül végezték a szakemberek.
A sümegi vár több mint egymilliárd forintos felújítását a Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési Nkft. végzi a Nemzeti Várprogram keretében. A most lezajlott villamoshálózati beruházás értéke meghaladja a 100 millió forintot, segítségével az elkövetkezendő években a sümegi várban nagyszabású programokat, várjátékokat, lovagi tornákat, szabadtéri színházi előadásokat, koncerteket is biztonsággal meg lehet majd valósítani.
A beruházásról készült kisfilm itt tekinthető meg:
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.