Bődületes összegbe kerülne Szombathely cserére megérett víziközmű-hálózatainak kiváltása

Mindenki találkozott már hasonlóval

Nem indult jól a napjuk 2024 egyik júliusi reggelén a Mátyás király utca lakóinak. Amikor lehúzták volna a wc-t, csak a tartályban lévő vizet tudták használni, a fogmosáshoz megnyitott csap csak prüsszögött, még egy pohárnyi víz sem csöpögött ki a hálózatból. Az ehhez hasonló csőtörésekből adódó problémák gyakoriak országszerte. A VASIVÍZ ZRt. statisztikái szerint is napi gyakorisággal meghibásodik egy ivóvíz vagy szennyvíz vezeték a városban.

Lassan szétrohad alattunk a csatornarendszer, de ez az államot az elmúlt 15 évben nem nagyon izgatta, az önkormányzatoknak pedig nem volt elég forrásuk a vízi közmű rekonstrukciókra.

A megyeszékhely alatt futó vízi közmű vezetékek hossza - az ivóvíz és a szennyvíz hálózat csöveit együtt számítva - megközelíti a 700 kilométert, ez annyi, hogyha egymás után tennénk a csöveket, elérne Szombathelytől egészen Nürnbergig.

Van 100 éves beton vízvezeték is a város alatt

Az ivóvízhálózat mintegy 294 kilométer gerincvezetékből és 135 kilométer bekötővezetékből áll, míg a csatornahálózatban 243 kilométer szennyvíz gerincvezetéket tartanak nyilván a városban. A legidősebb még üzemelő szennyvíz vezetékek még az 1900-as év elején épültek betonból a belvárosban, az ivóvíz hálózatban pedig azok az öntött vas vezetékek számítanak korelnöknek, amelyeket az 1920-as években fektettek le a 11-es Huszár úton. A gerincvezetékek több hullámban épültek, előbb a ’40-es, majd a ’60-as és ’70-es években, végül 2000 után is történtek jelentős fejlesztések. A szombathelyi vezeték rendszerek átlagos kora 45 év, élettartalmuk pedig 60-80 év.  A szombathelyi gerinc- és bekötővezetékeken is egyre gyakoribbak a meghibásodások, az elmúlt 10 évben évi átlag 139 alkalommal kellett csőtörésekhez, bekötővezeték leszakadásokhoz vonulniuk a szakembereknek, azaz nem nagyon van olyan szombathelyi háztartás, amelyiket időnként ne érintenék a vízi közművekben rendszeresen előforduló hibák.  Az ivóvízhálózatban a horganyzott bekötővezetékek, a korrodált acél vezetékből álló csomópontok az egész város területén problémát jelentenek. A kisebb átmérőjű azbeszt-cement gerincvezetékek a város északi részében folyamatos beavatkozást igényelnek. A fentebb említett Mátyás király utcában lévő vezetéken egyre több hiba jelentkezik. A belvárosi részeken - a Fő téren kívül - szintén folyamatosak a hibajavítások. A csatornahálózatban a beton vezetékekkel van a legtöbb gond, mivel ezek kevésbé bírják a szennyvízből keletkező gázokat és hajlamosak a beszakadásra.

A Bocskai körút idén mintegy 300 méter hosszan újult meg, a vízvezeték rendszer egy részét is kicserélték Fotó: Nagy Jácint

"Az ivóvízellátó hálózatokban üzemelő különböző csőanyagoknak eltérő a hasznos élettartama (30-100 év), amely nem azt jelenti, hogy ezt az időt elérve a cső használhatatlanná válik, de szignifikánsan megnőhet a meghibásodások száma, ezzel együtt az üzemeltetési költsége. (...) Amennyiben a felújítási ciklus jelentősen megnő, úgy üzemeltetési nehézségek léphetnek fel és az ellátásbiztonság jelentősen lecsökken”, hívja fel a figyelmet rá egy civil szervezet, a Víz Koalíció által 2023-ban a hazai vízi közművek állapotáról készített tanulmány, aminek az a konklúziója, hogy Magyarországon katasztrofális állapotban van a vízvezeték-hálózat. 

Az elfolyó víz is 100 milliós kárt okoz

A rendszer felújítására - Szombathelyen és az ország többi részében is - nem csak a mindennapos csőtörések miatt lenne szükség, hanem azért, mert az úgynevezett hálózati veszteség most a felhasznált vízmennyiség nagyjából ötöde országosan. A VASIVÍZ ZRt. szombathelyi működési területén ez az arány egészen pontosan 22% volt 2023-ban, ami a jellemzően hálózati szivárgásokból, csőtörésekből, nem engedélyezett fogyasztásokból, mérési pontatlanságokból ered. Ehhez adódik az üzemeltetési feladatokból (hálózatmosatás, technológiai felhasználás) származó vízfelhasználás.  Gyakorlatilag arról van szó, hogy az üzemeltető általa a kutakból kitermelt vizet a hálózati rendszerbe engedve nem ugyanaz a mennyiség jut el a végfelhasználóhoz, amit betápláltak. A kutaknál kitermelt és hitelesítve megmért, illetve a felhasználók vízmérőjén leolvasott vízmennyiség közötti különbséget a vízügyes szakma értékesítési különbözetnek nevezi. Tíz köbméter rendszerbe engedett vízből csak alig nyolc ér el a felhasználókig. A feleslegesen kitermelt, megtisztított, de a felhasználókhoz el nem jutó vízmennyiség költsége éves szinten eléri a több száz millió forintot. 

Az önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltató a rendelkezésére álló forrásokból évente körülbelül másfél kilométernyi vezetéket cserélt ki a városban 2012 óta, a legkevesebbet 2014-ben (400 méter) a legtöbbet 2018-ban (1.8 km).

Jelentős lemaradásban vagyunk a felújításokkal

Csakhogy sokkal gyorsabb léptékű és volumenű rekonstrukcióra volna szükség, ahhoz, hogy ne korrodáljon, porladjon el a rendszer idő előtt a föld alatt. A VASIVÍZ ZRt. vezérigazgatója szerint évente legalább tízszer annyi vezetéket kellene felújítani, mint az elmúlt években.

"Már így is jelentős lemaradásban vagyunk és az eddigi ütemmel mintegy 50 év alatt lehetne megújítani a város víz- és szennyvíz közmű hálózatát",

érzékeltette a probléma súlyosságát Krenner Róbert, hozzátéve: amennyiben a beépített csőanyagok átlagos életkorát vesszük figyelembe, a város alatt húzódó 182 kilométernyi azbeszt-cement, öntött vas, acél ivóvíz gerincvezeték cseréje lenne indokolt, aminek a becsült költsége hozzávetőleg 12 milliárd forint. A szintén azbeszt-cementből, betonból és acélból készült szennyvíz gerincvezetéket pedig 137 kilométeren kellene újjal kiváltani, a költségeket ennél a szakágnál 41 milliárdra tette a VASIVÍZ ZRt. vezérigazgatója.

Ez így együtt 53 milliárd forint, ami Szombathely éves költségvetésének majdnem a duplája.

A közműszolgáltatók, így a VASIVÍZ ZRt. bevételeit is a lakossági és a közületi vízhasználat után kiszámlázott víz- és szennyvízdíj jelenti. A vízi közmű üzemeltetője azonban a befolyó díjtételnek csak néhány százalékát tudja felújítására fordítani, az önkormányzatnak pedig, hiába ő a közműhálózat tulajdonosa, nagyon szűkösek a forrásai.  

Mentőöv egy vasi politikus közreműködésével 

A vízműves ágazatot az évtizedes elhanyagolás után végre pozitívan érintette egy tavalyi törvénymódosítás, aminek értelmében a szolgáltatók egy része - vizsgálva a gazdálkodási mutatóikat – egy központilag létrehozott úgynevezett „Ellentételezési alapból”, több milliárdos támogatást kapott. Ez a VASIVÍZ ZRt. esetében 2024-ben nagyjából 2.5 milliárd forint volt, amiből megindulhat végre a kritikus rendszerelemek cseréje:

„A segítség az utolsó pillanatban jött, ennek a rendeletnek köszönhető, hogy a szakadék széléről visszatáncoltak a szolgáltatók, és sikerült jó irányba elindulni”,

kommentálta a kedvező fordulatot a megyei vízmű vezérigazgatója.

A rendeletet a szakma elsősorban V. Németh Zsolt, vasi politikusnak tulajdonítja, akit 2023 februárjában neveztek ki az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkárának. "V. Németh Zsolt több oldalról is ismeri a problémákat, egyrészt földmérő üzemmérnöki végzettségéből és gyakorlatából adódóan műszaki oldalról, vasvári polgármestersége idejéből önkormányzati szemszögből, és régen volt a VASIVÍZ ZRt. felügyelőbizottságának tagja is, azaz a szolgáltatók oldaláról is képes látni a helyzetet", mondta Krenner Róbert az államtitkárról, aki az Origónak adott augusztusi interjúban maga is elismerte, hogy az elmúlt években "a meglévő infrastruktúra szinten tartása, megújítása nem kapott kellő figyelmet", egyben ígéretet tett rá, hogy a "következő időszakban ez kerül majd fókuszba". 

Mindenesetre, ha így lesz, az sok-sok év után jó hír, hiszen a felhasználó számára nincs jelentősége, hogy az állam, az önkormányzat vagy maga az üzemeltető cég nem tudott gondoskodni a rendszerek felújításáról, üzembiztonságának fenntartásáról, őt csak az érdekli, hogy a megszokott módon tudjon főzni, tisztálkodni, vagy akár csak a dolgát elvégezni.

Falussy Péter