Botka László: ne az önkormányzatokat sarcolják, fizessenek az állami megbízásokból és uniós pénzekből gyarapodó cégek!

A szegedi polgármester úgy látja, az önkormányzatok további sarcolása helyett van más megoldás is.
 

"Az elmúlt tíz évben gazdasági rendszerváltás történt Magyarországon. A nemzeti együttműködés rendszerének kiválasztottjai százmilliárdos vagyonokra tettek szert az állami megbízásokból, az uniós támogatásokból. Néhányan emberi ésszel nehezen felfogható vagyonokat gyűjtöttek alig egy évtized alatt. Eljött az ideje, hogy a legtehetősebb magyarok végre visszaadják, amit a közösből kaptak. A járvány idején joggal várják el az emberek, hogy az Orbán Viktor által épített „nemzeti tőkés” réteg is belenyúljon a zsebébe, és hozzájáruljon az ország megmentéséhez. Nem lehet az a megoldás, hogy tovább sarcolják a közfeladatokat ellátó intézményeket és az önkormányzatokat! Most bizonyíthatja be a Fidesz, hogy a „polgári Magyarország” és a Nemzeti Együttműködés Rendszere nemcsak „politikai termék” volt. Nem hagyhatjuk, hogy a veszélyhelyzetben a gazdagok még gazdagabbá, a szegények pedig még szegényebbé váljanak! Ebben a kritikus helyzetben jó döntésnek tartom, hogy a kormány különadót ró ki a bankokra és a multikra. De abban is biztos vagyok, hogy itt nem állhatunk meg. Az előttünk álló társadalmi és gazdasági válságot minden erőnkkel meg kell próbálnunk elkerülni."

Botka László konkrét javaslatai:

• Járuljanak hozzá a járvány okozta károk enyhítéséhez azok a vállalatok, amelyek az elmúlt évtizedben hatalmas nyereséget értek el közbeszerzésekből. Akik tíz évig gazdagodtak a közpénzből és a magyar embereknek járó Európai Uniós forrásokból, azok most adjanak vissza a közösbe!
 

• Amelyik cég 2010 óta több, mint 5 milliárd forint értékben nyert közbeszerzést, az hozzájárulásként fizesse be a szolidaritási alapba ennek a pénznek az 1%-át, aki több mint 10 milliárdot nyert, az a 2%-át, akik pedig 100 milliárd forintnál többet kaptak, azok 3%-ot adjanak be az alapba.
• Ez csak az elmúlt 10 évben nyertes ajánlattevők 2%-át érinti, mégis közel 500 milliárd forint plusz forrást jelenthet a védekezéshez. A szolidaritási hozzájárulás alsó határa úgy lett megállapítva, hogy nem érinti azokat a kis- és középvállalkozásokat, akik a járvány miatt most nehéz helyzetbe kerültek. Az ő túlélésüket is segíti az, ha a nemzeti együttműködés rendszerének legnagyobb nyertesei visszaadnak a közösbe.

• Vegye ki a részét a járvány elleni védekezésből a nemzeti tőkésosztály is, a rezsim legnagyobb haszonélvezői is fizessenek a tőkevagyonuk után hozzájárulást! Akinek 100 milliárdnál nagyobb a vagyona, az 3%-kal, akinek 10 milliárdnál nagyobb, az 2%-kal, akinek 1 milliárdnál nagyobb, az 1%-kal járuljon hozzá a járvány miatt bajba jutott emberek megsegítéséhez. A tőkevagyon alapján fizetett szolidaritási hozzájárulás várhatóan 120 milliárd forintot jelent, vagyis a vállalati befizetésekkel együtt több, mint 600 milliárd forint folyhat be.

• Az így létrehozott szolidaritási alapból elsőként azokról kell gondoskodni, akik a járvány ellen a frontvonalban harcolnak. Meg kell teremteni a biztonságos munkafeltételeket az egészségügyi dolgozók, a szociális ágazat és a közszolgáltatások munkatársai számára. Megfelelő védőfelszerelést kell adni az ország ellátásáért és az alapvető szolgáltatásokért felelő honfitársainknak. A legnagyobb hálával tartozunk nekik, hiszen minden nap az életüket kockáztatják értünk.
 

• Másodikként minden magyar állampolgárnak (minden munkavállalónak, álláskeresőnek,
nyugdíjasnak és gyermeknek) alanyi jogon annyi támogatást kell adni, amennyi ahhoz szükséges, hogy válság ideje alatt a havi jövedelme elérje a nettó 110 ezer forintot. Gondoskodnunk kell azokról az emberekről, nyugdíjasokról, családokról, akik elvesztették a megélhetésüket és bevétel nélkül maradtak. A fennmaradó összegből pedig ott kell segíteni, ahol a legnagyobb szükség van rá.