Burgenland földrajzi felfedezése

Hogyan kezdett el Burgenland történeti földrajzával foglalkozni?

Szombathelyen születtem, ám leszámítva a kórházban töltött három hónapot, máig Sopronban élek. A sopronbánfalvi szülői házból át lehetett látni Ausztriába, mondhatni a téma a lábam előtt hevert. Az ELTE Természettudományi Karán geográfus szakon végeztem, majd ugyanitt doktoráltam 2007-ben. A dunántúli történelmi városokat vizsgáltam, Burgenland történeti földrajzával csak ezután kezdtem foglalkozni, ami a környezeti ügy mellett az egyik fő posztdoktori kutatási témámmá vált.

Milyen keretek között kutatja a témát? Hol jelent meg a kötet? 

A monográfiám a "Lendület" Tíz Generáció Kutatócsoport A vidék vonzásában című sorozata második köteteként jelent meg, de korábban más projektek is segítették munkám. Főállású munkahelyem az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszéke, mellékállásban a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar Ökológiai Gazdaságtani Intézetének oktatója vagyok.

Mit mutat be monográfiájában?

A könyv Burgenland földrajzi tudásának történetéről szól, levéltári és szakirodalmi források bázisán a tartományról formálódott diskurzusokat igyekszik végigkövetni, elsősorban a két világháború közötti időszakban, de kitekintéssel az azt követő évtizedekre is.

Milyen forrásokra támaszkodott? Talált eddig fel nem dolgozott iratanyagokat?

Annak ellenére, hogy az első világháborút lezáró béketárgyalások iratanyagait sokan kutatták, voltak újdonságok, például az osztrák békedelegációk anyagában, amellyel jobban megrajzolhatóvá vált, hogy kik és hogyan tanulmányozták legkorábban a tartomány földrajzát. Az Arcanum online tudománytárában fellelhető források is rendkívül hasznosak voltak, és próbáltam minél több földrajztudós hagyatékát is feldolgozni.

Hogyan épül fel a könyv?

A könyv felépítésében a kronologikus rend mellett a tartomány földrajzának megteremtésében fontos szerepet játszó „felfedezők” életpályája kapott kiemelt szerepet. A bevezető fejezet után a második rész mutatja be, hogy a tartomány megszületése előtt miként tekintettek a területre osztrák és magyar monográfiaszerzők. A harmadik, negyedik és ötödik fejezet az említett felfedezőkre koncentrál, előbb hangsúlyosabban a földrajz, majd a geopolitika és a turizmus szempontjából. A hatodik fejezet a magyar földrajz reakcióját és a második világháború utáni fejleményeket tekinti át. A hetedik és egyben utolsó fejezet voltaképpen saját „felfedezésem” eredménye: azt foglalja össze, hogy Burgenland hogyan integrálódott Ausztriába tájhasználati, társadalmi és gazdasági értelemben.

Mennyien írtak Burgenlandról?

Összesen lehettek vagy félszázan, földrajztudósok mellett történészek, tanárok, jogászok. A főbb szerzők burgenlandi munkássága a vezérfonal, ehhez illesztem a további, fellelt szerzőket és írásaikat. Van olyan is, aki csak egy tanulmány erejéig fordult az új tartomány felé. 

Mi volt az osztrák földrajztudomány törekvése?

Az osztrák földrajztudomány például azt hangsúlyozta, hogy a területen mindig is németek éltek. A földrajzi tudásra azonban nem csak azért volt szükség, hogy legitimálják az elcsatolást, hanem azért is, hogy földrajzi identitása legyen a térségnek, hogy a helyi lakosok kötődjenek hozzá. Ez az „identitáspolitika” a turizmus fejlesztésével is összefüggött. Érdekesség, hogy a második világháború után talán már a terület magyar örökségét is jobban felvállalták ehhez, ennek bizonyítéka a Burgenland, mint pannon térség metaforája.

Milyen nehézségek voltak Burgenland földrajzi képének megrajzolásában?

Nem mindenki gondolkozott Burgenlandról pozitívan, sok földrajzos azt fogalmazta meg, hogy ezt a tartományt nem lehet egyben tartani, mert túlságosan is kétarcú, fizikailag is két részre bomlik, ezért inkább hozzá kell csapni a szomszédos tartományokhoz. De például azok, akik a turizmus felől közelítettek, ebben a kétosztatúságban is erőforrást láttak. 

Hogyan?

A szentimentális táji leírások mellett a vidékiség romanticizálásával lehetett Burgenlandot egybekovácsolni. Ám előszeretettel emelték ki a területen élő néprajzi csoportokat, a folyton úton levő – nagy arányban ingázó – hienceket és a módos, jól gazdálkodó Moson megyei heidebauereket is, de a turisztikai leírásokban a cigányság is pozitív színben, a „mesés Kelet” képviselőjeként tűnt fel. 

Az osztrákokkal szemben miként gondolkoztak a magyar tudósok a térségről?

Leginkább az motiválta őket, hogy kritika alá vegyék az osztrákok munkáit, főleg a terület elcsatolására felhozott osztrák érveket igyekeztek kiigazítani. Viták folytak a térség etnikai viszonyainak ábrázolásáról, gazdasági szerepéről, de a leghevesebb viták a tartomány eredettörténetéről folytak (pl. német megtelepedés elsődlegessége) – ezek máig ívelnek.

dr. Kisőrsi Zsófia