Burgenland választ: marad-e szociáldemokrata többség a tartományban, miközben Ausztria jobbra tart?

Doskozil az elmúlt években saját elképzelései szerint formálta át Burgenlandot: a kormányzópárt földeket és ingatlanokat vásárolt, beszállta lakásépítésbe, az egészségügybe és az energiaiparba, írja az ORF elemzője. A Doskonomics-nak nevezett gazdaságpolitika szálka az ellenzék szemében – ők az adósságokat, a költségeket és az átláthatóság hiányát kifogásolják.

Bordély vettek?

Bár a választási kampány közel sem annyira durva, mint Magyarországon, a harc  egyértelmű jele volt, hogy az egyik bulvárlap címlapon hozta ősszel: „Doskozil bordélyházat vásárol Burgenlandban”. A cím hangzatos volt, a tartalom majdnem stimmelt is: a tartomány tényleg megvásárolt egy Lockenhaus (Léka) melletti telket, amelyen egy lebontásra váró épület – valamikori  bordély – állt.  Azóta ott P+R parkoló létesült ott, kerékpárút-csatlakozással és e-töltőkkel. Az vásárlás kiváló alkalom volt az ellenzéknek, hogy a „vörös bevásárlás” ellenében pozícionálja magát. Az Néppárt  (ÖVP) úgy fogalmazott, a  „piros lámpás ingatlan megvásárlása az adófizetők pénzéből nem más, mint politikai csődnyilatkozat”.

Az burgenlandi tartomány évek óta vásárol ingatlanokat és földterületeket, és aktív szereplő az energetikában, a lakásépítésben, a gondozásban-ápolásban, a közlekedésben és sok más területen. 2019 óta mintegy 630 hozzátartozót házi gondozóként alkalmaznak, és 71 gondozást támogató központot terveznek a tartományban. Oberwartban a tartomány saját forrásból új klinikát épített, Golsban pedig egy újabbat terveznek.

Juttatások, lakhatás
 

Az SPÖ Burgenlandban ingatlanfejlesztőként is tevékenykedik. Olyan lakóingatlanokat építenek, amelyeknek bérlői fix  – nem piaci áron –  meg is vásárolhatják azokat. Saját tőke hozzájárulás nem szükséges,  a korábban fizetett bérleti díjat részben beszámolják az árba.  A beépítetlen építési telkeket megadóztatják: a kormány szerint az intézkedéssel megmozgatják az ingatlanpiacot. 

Burgenland 2030-ra energiafüggetlenné akar válni, a fűtési és lakhatási költségekre központi ársapka érvényes, a tartományi alkalmazottak nettó 2270 eurós minimálbért kapnak – a kollektív szerződésektől függetlenül. A gyerekek ingyenes óvodába járnak, a tanulók szüleinek nem kell a korrepetálásért fizetni. Az SPÖ a tömegközlekedést is szabályozza: a tartományi buszvállalat hálózata folyamatosan bővül.

A burgenlandi gazdaságpolitikát irányító központja a Landesholding Burgenland cégcsoport , amelynek felügyelőbizottsági elnöke  Doskozil: több mint 80 vállalat tartozik hozzá – több, mint a szintén az SPÖ által irányított főváros hasonló gazdasági társaságához, a Wien Holdinghoz. (Ingatlan, infrastuktrúra, sport, közlekedés, gazdaság, turizmus, szociális és ápolási terület, energiaellátás, képzés, kultúra - ezeken a területen működnek a cégek, több mint 6600 dolgozót foglalkoztatva.) Nem meglepő módon az ellenzéki kampány célpontja a Holdingként is emlegetett tartományi vállalat. 

A kihívók: ki mond nagyobbat?

Doskozil ellen többen indulnak Christian Sagartz  Néppárt (ÖVP), Norbert Hofer Szabadságpárt (FPÖ), Anja Haider-Wallner (Zöldek), Géza Molnár (németes írásmód szerint Geza Molnar) a Hausverstand listáján (magyarul kb. Józan Ész) és Christoph Schneider (NEOS). Közös bennük, hogy Doskozil gazdaságpolitikáját támadják és arról beszélnek, hogy mekkora adóssága lett emiatt a tartománynak. Spoiler: nem igazán derül ki, mindenesetre erős verseny lett abból, hogy ki mond nagyobb számot eurómilliárdokban, közben a statisztikai hivatal szerint az öt évvel ezelőtti adatok alig változtak.

Mindannyian azon a véleményen vannak, hogy a Doskonomics tönkre vágta a tartományt  - erről nyilatkoztak az ORF-nek. Leginkább azt kifogásolják, hogy a tartomány valódi adósságait a holdingban rejtik el. „Senki sem láthat bele a a nagy cég működésébe. Ott milliók tűnnek el” - nyilatkozta Sagartz.

Haider-Wallner számára „az tartomány felelőssége gyakran hiányzik”, és szerinte inkább politikai, mint gazdasági motívumok dominálnak. A Holdingnak megengedték, hogy aránytalanul nagyra nőjön, hogy pozíciókat osszon és befolyást gyakoroljon. Senki sem tudta számszerűsíteni az tartomány  és a Holding jelenlegi adósságállományát.

Molnár azt is kifogásolta, hogy a tartományi cégeket kivonták a helyi parlamenti ellenőrzése alól: „Ezekről nem lehet kérdéseket feltenni”. A SPÖ  nem tudott mit kezdeni a kritikákkal: a Holdingnál minden átlátható, csak a konszolidált mérleget kell megnézni – mondta az ORF.at-nak Roland Fürst, az SPÖ burgenlandi elnöke.

A burgenlandi FPÖ vezetője, Alexander Petschnig szerint a holding indokolatlanul kebelezte be és indította újra a jól működő vállalatokat saját égisze alatt, „amelyek most tisztességtelenül versenyeznek a magánvállalatokkal”. Petschnig szerint itt 400 buszt vásároltak, és a hozzájuk szükséges személyzetet magáncégektől csábították el. A néppárti Sagartz is ezt a lépést kritizálta: „Az adófizetők viselik a veszteségeket. Cserében üres buszok járnak Burgenlandban”.

Az ÖVP egy külön erre a célra létrehozott honlappal és szórólapokkal akarja felhívni a figyelmet az eladósodás mértékére. Az adósságot több mint kétmilliárd euróra becsüli: „Naponta 400 ezer euró jön hozzá, számtalan hitel az évek során, senki sem gondol a holnapra” – mondta Sagartz. Az FPÖ még négymilliárdos adósságot is becsül, ha mindent összeadunk – beleértve a tartományii alkalmazottak nyugdíjait is.

SPÖ: bénázik a központi kormány

Az SPÖ viszont Ausztria „legjobb” tartományi  költségvetéséről beszél. Idén 1,94 milliárd kiadást és 1,89 milliárd bevételt terveznek. Az új hitelfelvétel az energiaszektornak szánt hitel formájában mindössze 50 millió, mondta Fürst az ORF-nek. Ez „a legalacsonyabb új hitelfelvétel a tartományok között”.

Igaz, hogy pótköltségvetés hiánya, amely az előre nem látható kiadásokat tartalmazza, meredeken emelkedett, de ennek egyharmada az önkormányzatokhoz kerül „a központikormány kudarca és az árvizek miatt”. Egyharmadát pedig az olyan inflációellenes intézkedések teszik ki, mint a fűtésnél  és lakbérnél bevezetett ársapkák, valamint a helyi kisvállalkozókat segítő intézkedések”. A pótköltségvetést ráadásul likvid pénzeszközökből fizetik. „Ez valószínűleg egyetlen más tartományban sem lehetséges” - mondta Fürst. A tartományi holding egyébként hárommilliárd eurós összvagyonnal rendelkezik. 

Mennyi az annyi?

Hogy mi lehet a valóság, azt még Ausztriában is nehéz kideríteni, mivel a tartományok gazdálkodás nem egyszerű, főleg azon megy a vita, mit kell szerepeltetni benne és mit nem.  Az osztrák Állami Számvevőszék (LRH) most kezdte meg a tartományok pénzügyi ellenőrzését,  az utolsó vizsgálat 2022-es. Akkor 1,80 milliárd euró volt Burgenland és az ellenőrzésbe bevont tartományi cégek adóssága –  452 millió eurónyi bankbetéttel szemben.  Az LRH ezeket a vizsgálatokat a saját feltételei szerint végezte, így a számokat nem lehet összevetni  más tartományokkal. 

Ehhez az összehasonlításhoz az osztrák statisztikai hivatal (Statistik Austria)  szabványosított adatait kell használni, amint azt Philipp Piribauer és Oliver Fritz, az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (WIFO) munkatársai az ORF-nek kifejtették. Ezek azt mutatják, hogy „most nem történt robbanásszerű növekedés Burgenland adósságában” - mondja Fritz. Eszerint Burgenland államadóssága 2023-ban 1,425 miliárd euró, ami a bruttó tartományi termék 0,3 százalékának felel meg. Összehasonlításképpen: Karintiában ez 0,8 százalék volt.

Piribauer szerint az értékelés attól is függ, hogy bruttó vagy nettó adósságról beszélünk-e: „Az idősotthonok megvásárlása jó befektetés lehet az állam számára, de a bruttó adósságot kezdetben felhajtja. Ennek ellenére van egy eszközérték”. Egyszerűen politikai elvi kérdés, hogy tartománynak más területeken, például a közlekedésben szerepet kell-e vállalnia. Burgenlandban január 19-én a szavazók a voksaikkal jelezhetik a politikusoknak, hogy mit gondolnak az elmúlt öt évben végzett munkájukról és a fenti kérdésekről.