Búzatermés: aszály után vízözön

A termésátlag magas, a minőség azonban elmarad a várakozásoktól. Az adakozási kedv viszont nem csökkent, a gazdák ezekben a zaklatott hetekben is összeadták a tavalyi mennyiséget a Magyarok Kenyere jótékonysági programban.

Esőre eső

– Aratás szempontjából katasztrofális volt az időjárás. Júliusban 16 esős napunk volt, az időjárás a fele időt elrabolta az aratóktól – mondta el Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vasi elnöke, amikor arra kértük, értékelje a betakarítási időszakot. – Júliusban 200 mm csapadék hullott, ami több hónapnyi mennyiség, a gépek nem tudtak rámenni a földekre, augusztus első napjaiban pedig további 100 mm eső esett. Ez azt jelenti, hogy néhány helyen – jellemzően az árterületeken – nem is lehet betakarítani a búzát, kénytelenek lesznek a gazdák beszántani. Szerencsére ez nem számottevő, de az érintettek számára igen kellemetlen. A szárazabb területeken, ahol még lábon áll a gabona, lehet aratni, de a rosszabb minőség miatt legfeljebb takarmánybúzának lehet alkalmas a termés.

A rengeteg csapadék kedvezett az átlagtermésnek, rendkívül jó hozamokat értek el. Vas vármegyében 6,8 tonna búzát takarítottak be hektáronként. Minőség tekintetében azonban elmaradtak a várakozásoktól. Ez nem feltétlenül csak az időjárás rovására írható, kevesebb műtrágyát is használtak fel a gazdák a négyszeres, ötszörös drágulás miatt.
– Múlt héten, amikor az ország más részein már befejezték a betakarítást, nálunk még a búza 25 százaléka lábon állt. Ezen a héten sikerült elérnünk a 95 százalékos betakarítottsági arányt. A szárítókat azonban be kellett indítani, mert a magok nedvességtartalma magas, ez költségnövelő tényező. A gabona felvásárlási ára alacsony, kinyílt az olló. Eddig nem volt nagy különbség a jó és a rosszabb minőségű búza ára között, most azonban a gyenge minőségért alig adnak valamit. Ezt megpróbáljuk Ausztriába eladni biogáz-alapanyagnak vagy tüzelőnek – fogalmazott az elnök.

Magyarok Kenyere

A zaklatott aratási időszak megviselte a gazdákat, az adakozási kedvük mégsem csökkent, idén is sokan vettek részt a Magyarok Kenyere jótékonysági mozgalomban, amely már 12 éve támogatja a rászorulókat az adománybúzából őrölt liszttel. A program annak idején azzal a céllal indult, hogy a Kárpát-medencei magyar termelők által összeadott búzából lisztet őröljenek, és az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából megsüssék belőle a nemzet kenyerét, az összetartozás jelképét. A maradék lisztet Böjte Csaba árváinak adták.
A Magyarok Kenyere mára nagyszabású karitatív kezdeményezéssé nőtte ki magát. Míg az első évben tíz tonna búza gyűlt össze, tavaly már ezer tonnát adott össze több mint 8000 adakozó gazda.

100 ezer nehéz helyzetű családnak tudtak így segíteni. Ez hatalmas fejlődés, hangzott el a szervezők és a helyi gazdák találkozóján, augusztus 2-án Vépen.
– Egy marék búza is kifejezheti a nemzet egységét. Úgy vélem, ez a program nem a tonnákról szól – persze minél több gabona gyűlik össze, annál több rászorulóhoz juthat el a segítség –, hanem a lelkünkről, az összetartozásunkról – fogalmazott az ünnepségen Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke.
A tavalyi aszályos évben kevés búza termett, de abból a kevésből is adományoztak a gazdák. Az adakozási kedv pedig töretlen, mondta el Jakab István, a MAGOSZ elnöke, aki megköszönte, hogy a vasi termelők is szívükön viselik a nehéz helyzetű emberek sorsát.

Adomány a rászorulóknak

Vas vármegyében tavaly 21,5 tonna búza gyűlt össze a Magyarok Kenyere programban, ebből 15 tonna liszt készült, amit 9 szervezet között osztottak szét. A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ volt az egyik kedvezményezett: 400 kg lisztet juttattak el főleg egyedül élő időseknek, akik a szociális étkeztetés díját is nehezen gazdálkodják ki. Nagy szeretettel fogadták az adományt.
Vasban augusztus 10-ig lehetett leadni a búzás zsákokat Vépen és Körmenden. Az idén összegyűlt mennyiséget még nem tették közzé hivatalosan, de az biztos, hogy sikerült elérni a tavalyi eredményt országosan és a vármegyében is. A gabonát ezúttal is a celldömölki malomban őrlik meg, innen adják tovább a segítő szervezeteknek, amelyek szétosztják a lisztet a rászoruló családoknak.

kzs

Fotó:MTI