Collegium Gladiatorium: Harminc éve harcolnak a gladiátorok

Az ókori szerzők munkáiban csak kevés, érintőleges említés történik a gladiátorjátékokról. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a Római Birodalomban az írástudók, ezek közül is elsősorban a történetírók, költők magasabb társadalmi rétegekből kerültek ki, ezért nem igazán foglalkoztatták őket a köznép kedvenc szórakozásai, a kocsiversenyek, látványos vadászatok vagy éppen a gladiátorjátékok. Írott forrásokra ezért nagyon csekély mértékben támaszkodhattak. A fegyverzet nem a harcosok saját tulajdona volt, így nem temették el velük együtt, tehát a gladiátorok sírjainak régészeti feltárása is viszonylag kevés támpontot nyújtott. A ruházat, a páncélok és a fegyverek rekonstruálása során elsősorban mozaikokra, kisebb műtárgyakra (szobadíszként szolgáló bronzszobrocskákra, olajmécsesekre, csontfaragványokra) hagyatkozhattak. A néhány elérhető tárgyi lelet jelentős részét a Vezúv i.sz. 79. évi kitörése őrizte meg az utókornak, Pompeii híres városában.

A Collegium Gladiatorium tagjai a római gladiátorok fegyvereit, felszerelését, küzdőstílusát nemcsak a saját örömükre igyekeznek tanulmányozni és feleleveníteni, hanem közérthető formában, látványos előadások keretében a nagyközönségnek is bemutatják. 1994 tavaszán tíz lelkes fiatalember, akiket a kezdetektől összekötött az ókori kultúra és történelem iránti érdeklődés, valamint a sportok, elsősorban a küzdősportok szeretete, megalapította az egyesületet és most ismét ellátogatnak Savariába.

Edzéseiket hetente kétszer, tornateremben tartják, ahol az újoncok magasabb rangú gladiátorok, tapasztalt mesterek keze alatt gyakorolhatják a kardforgatást, a lándzsavívást vagy a hálóvetést. 20 év alatt nemcsak Magyarországon, hanem Európa számos arénájában, hagyományőrző fesztiválján is bemutatták már tudásunkat. Harcoltak Spanyolország, az Egyesült Királyság, Németország, Horvátország porondjain, küzdöttek Ausztriában, Szlovákiában és Romániában is. Legkedvesebb közönségük mégis itthon Szombathelyen, a minden évben megrendezett Savaria Karneválon fogadja őket – ide szinte hazajárnak.

Fellépéseinken képzeletbeli időutazásra hívják a nézőiket, amelyen a gladiátorjátékokat igyekeznek úgy rekonstruálni, ahogy azok feltehetőleg az ókorban zajlottak. Céljuk még a korabeli kultúra, vallási szokások ismertetése, nagyobb fesztiválokon pedig a gladiátorok mindennapi életének bemutatása a táborképen keresztül. Csapatuk rekonstruált római katonai sátorral és annak berendezéseivel is rendelkezik, ahol a rendezvények idejére a tagok otthon felejtik a XXI. század rohanó egyhangúságát, és pár napra gladiátorokká változva élik életüket.

Keczkó Szabolccsal, a Collegium Gladiatorium K.H.E. elnökével beszélgettünk az idei „időutazás” előtt.

– Mióta járnak a Savaria Karneválra?

– Az egyesületünk (Collegium Gladiatorium K.H.E.) 2001-ben volt először a Savaria Karnevál vendége. Azóta a Covid-időszak kivételével minden évben részt vettünk, sőt szerénytelenség nélkül állíthatom, az egyik húzó produkcióvá nőtte ki magát a bemutatónk.

– Melyik volt a legemlékezetesebb „fellépésük” Szombathelyen? 

– Kettő is volt, ami különleges és rendkívül szórakoztató és népszerű volt. A Savaria Karnevál több napja alkalmat ad arra, hogy nemcsak bemutatókat tudunk tartani, hanem egy több napon átívelő történetet tudunk előadni. Az egyik évben például a Spartacus-féle felkelést vittük színre. Ez a történet mind a két fő napon (péntek és szombat) átívelt, és szinte az összes antik hagyományőrzőt bevontuk. Kezdve a lázadástól a felkelés leveréséig, valamint a történetet lezáró gladiátorjátékig. Vagy egy másik évben, mikor egy lanista (gladiátoriskola tulajdonosa) megpróbálta kapcsolatait kihasználni, és a ludusát (gladiátoriskola) feljuttatni Rómába a Colosseumba!

– Az idén készülnek valamilyen meglepetéssel?

– Idén 30 éves az egyesületünk. Így sok vidám tartalommal töltjük meg a „vérgőzös” gladiátorjátékot. Ebben pedig ismét segítséget fognak nyújtani azok a hagyományőrzők, akik az évek során jó barátaink lettek!

– Az egyesületnek most hány tagja van? Könnyen megy a toborzás?

– Stabilan 20 fő, aki folyamatosan részt vesz az egyesület életében. De a nagyobb fellépésekre visszajönnek a veterán, már leszerelt gladiátorok. Most a Savaria Karneválon kb. 30-35 főre számítok. Sajnos a toborzás már nem megy úgy, mint a kilencvenes évek derekán. Akkor egy edzésen 25-30 ember is részt vett. Most 8-12 főnek már örülünk. A világ megváltozott, egyre több csapat küzd utánpótlási problémákkal. A reményt a bemutatók jelenthetik, mert előfordul, hogy a látványos bemutatók után mindig akad 1-2 fő, aki szeretné kipróbálni a gladiátorságot. De a lemorzsolódás is jelentős. Sokan rácsodálkoznak, milyen kemény a felkészülés, és sok gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy biztonságosan és látványosan lehessen küzdeni az arénában.

Krilov István
Fotó: Nagy Jácint