Csádba küldik a magyar katonákat, de ennek nem látszik sok értelme

Két napig Magyarországon tartózkodott Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök, akit már júniusban Budapestre várták, akkor azonban még nem tudott jönni, mert országában fegyveres összecsapások voltak a hadsereg és iszlamista csoportok között.

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap este a Karmelita kolostorban fogada, és az illegális migráció elleni küzdelemről tárgyaltak. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Magyarország átfogó stratégiai együttműködést épít fel Csáddal.

Hazánk 150-200 millió eurós segélyhitel-programot indít Csádban és állandó nagykövetséget is nyit a fővárosban, N'Djamenában, jelentette ki a külügyminiszter. 

"Két olyan országról van szó, amelyek nagyon ügyelnek a szuverenitásuk megtartására, két olyan országról, amelyek egyértelműen kiállnak a béke mellett. Két olyan ország, amely egyértelműen vallja, hogy a háborús konfliktusokat nem fegyverrel, hanem tárgyalásokkal lehet és kell megoldani", sorolta az MTI-hez eljuttatott közleményben Szijjártó, miközben a partner országban folyamatosak a katonai konfliktusok. A jelenlegi miniszterelnök ellenlábasának számító ellenzéki vezetőt, Yaya Dillot például februárban a biztonsági erőkkel kialakult tűzharcban lőtték agyon. 

Eközben a Magyar Honvédség 200 katonát tervez Csádba küldeni. A csádi magyar szerepvállalásról szóló miniszterelnöki határozat februárban jelent meg. Arról egyelőre nem ismerhető a döntés, hogy a katonáink mikor indulnak Csádba.

Katonai szövetségesünk, az Egyesült Államok április közepén jelentette be, hogy kivonja csapatait Csádból és Nigerből is. Washington azért kénytelen kivonni a csapatait újabb két afrikai országból is, mert azok kormányai az amerikai szerepvállalás feltételeinek újratárgyalását követelték. Az amerikaiak távozására mindkét országban akkor kerül sor, amikor hosszú évek biztonsági együttműködése után ezek az országok inkább Oroszország felé fordultak.

Csád a világ egyik legszegényebb országa, ahol mintegy 20 aktív lázadószervezet működik, a szomszédos Szudánban pedig polgárháború dúl. 

Nyugati katonai és biztonságpolitikai elemzők régóta gyanakodva figyelik a bármiféle NATO-, EU- vagy ENSZ-felhatalmazás nélküli magyar misszió tervét.

Májusban egy biztonságpolitikai ügyekért felelős közép-európai kormánytisztviselő a VSquare-nek azt állította, hogy a csádi misszió "terrorizmusellenes és migráció-ellenőrző" céljai csupán ürügyet jelentenek.

"Azt hallottuk, hogy a magyar kormány egy katonai hírszerző központot is létre akar hozni Csádban, ami aggaszt minket. Prigozsin halála és a Wagner-csoport felbomlása óta Oroszország veszített némi befolyást Afrikában. Attól tartunk, hogy ez a magyar katonai hírszerző központ potenciálisan orosz érdekeket szolgálhat, és gyanítom, hogy olyan Kreml-tisztviselők, mint Szergej Lavrov, bátorították a magyarokat", erősített rá erre a narratívára az Euronews-nak egy név nélkül nyilatkozó tisztviselő.

Az AFP hírügynökség szalagcíme szerint: "Magyarország szembeszáll a nyugati országok azon tendenciájával, hogy kivonul az afrikai Száhel-övezetből, ahol Oroszország fokozza jelenlétét, és katonákat tervez abba a Csádba telepíteni, amelynek elnöke Budapesten tárgyal."

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelitában fogadta a csádi elnököt Fotó: MTI