Csaknem kétszer annyi magyar utazott már idén Horvátországba, mint tavaly
Ivana Herceg ismertetése szerint július 23-ig több mint 172 ezer magyar turista 880 ezernél is több vendégéjszakát töltött el Horvátországban, ami az előző év azonos időszakához képest 90 százalékos növekedés. A legtöbb vendégéjszakát a földrajzilag Magyarországhoz legközelebbi megyékben, a Kvarner és az Isztria térségében regisztrálták, majd Split-Dalmát és Zadar megye következik a sorrendben, települések szerint Vir, Rovinj és Crikvenica a legkedveltebb.
A magyarok 75 százaléka egyénileg utazik, a korábbiakhoz képest ebben az évben több turista választotta az utazási irodák által szervezett utakat. Átlagosan öt éjszakára utaznak az adriai államba, leginkább magánszállást vesznek igénybe - az összes vendégéjszaka 45 százalékát ezekben töltik -, de növekszik a hajós turisták száma is. A múlt évi adatokhoz képest a szállodákban 150 százalékkal, a kempingekben pedig 115 százalékkal több magyar fordult már meg ebben az évben - derül ki a tájékoztatásból.
Ivana Herceg jelezte továbbá: a mediterrán térségen belül jelenleg Horvátországban a legkedvezőbb a járványügyi helyzet, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint 100 ezer lakos közül 33,7 fertőzött. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ország tengermelléki régiója visszatérjen a zöld kategóriába, a nemzeti válságstáb további, a gyülekezési feltételekre vonatkozó járványügyi intézkedéseket vezet be, hogy csökkentse a fertőzés terjedését.
A turizmusban dolgozók mintegy 70 százalékát oltották be koronavírus ellen, de a Horvátországba érkező turisták is beoltathatják magukat a helyi lakosság számára kijelölt oltóhelyeken.
A korábbi közlés szerint 2020-ban több mint 220 ezer magyar vendég járt Horvátországban, 65 százalékkal kevesebb, mint a 2019-es rekordévben, amikor 644 ezer magyar pihent az adriai államban. Tavaly 1,3 millió éjszakát töltöttek magyar vendégek az országban, ez 60 százalékos csökkenés volt a tavalyelőtti, közel 3,3 millióhoz viszonyítva. (MTI)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.