Diákhitel: eladósodás vagy lehetőség?
Jelentős változások lépnek életbe május 1-től a Diákhitel Központnál. Év végéig elérhető lesz aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők számára egy maximum félmillió forintos hitel, a Diákhitel Plusz. A termék kamatmentes és szabad felhasználású. Ugyanezen termék keretében bizonyos felnőttképzésekben résztvevő 18-55 éves tanulók számára 1 200 000 forintos összeg is igényelhető majd.
Emelkedő keret
A Központ regionális munkatársa, Márkus Attila az új termék bevezetésének szükségességét a hallgatók megélhetési körülményeinek változásával indokolta. „Ebben a rendkívüli gazdasági helyzetben kevésbé számíthatnak a diákok a család anyagi támogatására, illetve a munkalehetőségeik is beszűkülhetnek.” Hozzátette: „a Diákhitel Plusz enyhíteni fogja a pénzügyi válság hatásait a felsőoktatásban”.
A családtámogatás erre a termékre is érvényes, tehát a második gyermek születésekor az állam elengedi az édesanya diákhitelének felét, a harmadik gyermek után pedig a diákhitel-tartozás egészét.
A jogszabálymódosítás lehetővé teszi továbbá, hogy a felsőoktatásban tanuló több százezer hallgató május 1-től az első szemeszterre visszamenőleg is igényelhesse a rendkívül kedvező kamatozású, szintén szabad felhasználású Diákhitel 1-et akár 350 000 forint értékben. Továbbá meghosszabbítja június 15-re és december 31-re a Diákhitel1 igénylési és keretemelési határidejét, ezzel lehetővé téve a hallgatók számára további plusz források igénybevételét.
Külön döntést hozott a Kormány a szabadfelhasználású Diákhitel1 eddigi havi maximum 70 000 forintos keretének 150 000 forintra emeléséről 2020. augusztus 15-től. Ez alapján a következő tanévtől a hallgatók évi akár 1 500 000 forint rendkívül kedvező kamatozású szabadfelhasználású diákhitelt igényelhetnek.
„Nem kell félni a hiteltől”
A diákhitel-felvétel az eladósodást jelenti egy fiatal számára, vagy lehetőséget teremt a felelős pénzügyi építkezéshez? Herczeg Lászlót, a PFS-Partners pénzügyi tanácsadóját kérdeztük meg erről. „A hiteltől nem kellene úgy félni, mint ahogy az az emberek többségében már zsigeri szinten rögzült” – fogalmazott. „A felvett hitelt természetesen mindig vissza kell fizetni, de ha a forintok valójában a szakértelem megszerzésére, esetleg a tanuláshoz, gyakorlati háttér megszerzéséhez szükséges eszközökre fordítódnak, akkor biztosan meg tud térülni. Itt persze sok minden eldől a diákok fejében is, hiszen a szabadfelhasználás azt is jelentheti, hogy az ilyen módon nyert idegen forrás egy része a hétvégi buli számláját fedezi, de, mint lehetőség, hatalmas segítséget jelenthet egy fiatalnak.” Kiemelte: „A hangsúly a tudatos, előrelátó gondolkodáson van.”
Mihály Soma Szombathelyen született, de jelenleg külföldön jár egyetemre. Tervezi, hogy felveszi a Diákhitel Pluszt. „A jelenlegi gazdasági recesszióban, a kedvező kamatozású, ez esetben kamatmentes diákhitel jó tőkeinjekció lehet okosan időzített hosszú távú befektetéshez. Aki nem az összeg befektetése miatt veszi fel a kölcsönt, annak is egy jó biztonsági tartalékot jelenthet a pályakezdés előtti időszakban.”
További információk elérhetőek a Diákhitel Központ weboldalán.
Csonka Attila
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.