Egyre közelebb Szerbia integrációja

Hozzátette: a döntés az uniós tagországok kezében van, éppen ezért fontos, hogy minden feltételnek eleget tegyen Szerbia, főként a jogállamiság és a Koszovóval fenntartott viszony rendezését illetően.

Az európai uniós politikus meggyőződésének adott hangot, hogy lecsillapíthatók a kedélyek a szerb-koszovói határon, és a két fél békés és fenntartható megoldást fog találni a kialakult problémákra. Hozzátette: most mindenki aggódik a helyzet miatt, de éppen az ilyen vitás kérdések megoldására hozták létre a brüsszeli közvetítéssel zajló párbeszédet, így azt a platformot kell használni a gondok kezelésére.

Aleksandar Vucic szerb elnök a dél-szerbiai Nisben tartott közös sajtótájékoztatón arról biztosította Ursula von der Leyent, hogy Szerbia mindent megtesz a korábban aláírt megállapodások megvalósítása érdekében.

Több mint két hete feszült a helyzet Észak-Koszovóban, ahol a helyi szerbek akadályozzák a határátkelést Szerbia és Koszovó között, mert igazságtalannak tartják, hogy a szerb rendszámtáblákat az országba lépéskor ideiglenes koszovói táblákra kell cserélni. A helyzetet súlyosbítja, hogy a koszovói különleges rendőri alakulat (Rosu) is a helyszínen van, amit a tiltakozó civilek fenyegetőnek tartanak, a határ szerb oldalára viszont már kivezényelték a szerb katonaságot is.

Albin Kurti miniszterelnök szerint Koszovó csak a kölcsönösség elve szerint jár el, nem tesz semmi jogelleneset. A kormányfő indoklása szerint a brüsszeli közvetítéssel tető alá hozott szerb-koszovói megállapodás egyik pontja a rendszámtáblák elismerésének kölcsönössége volt, és mivel Szerbia évek óta ideiglenes szerb tábla használatára kötelezi a koszovói rendszámtáblával az országba lépőket, Koszovónak nem maradt más választása, mint hasonló intézkedéseket foganatosítani.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén több mint ötvenezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok. A belgrádi vezetés szerint, ha Szerbia elismerné a koszovói rendszámtáblákat, az azt jelentené, hogy elfogadja, Koszovó önálló állam, erre pedig nem kerülhet sor.

Az uniós csatlakozásról

Rögös és hosszú út vezetett addig, hogy az 1951-ben 6 ország által alapított (Benelux államok, NSZK, Franciaország és Olaszország) Európai Szén- és Acélközösség mára a 27 tagállamot magába foglaló Európai Unióvá fejlődjön. (A 28. tag Egyesült Királyság 2020 elején lépett ki a közösségből.)

A bővítési folyamatot szokták európai integrációnak is nevezni. A csatlakozni kívánó tagállamoknak bizonyos gazdasági és politikai feltételeknek kell megfelelniük (koppenhágai kritériumok), valamint minden tagállamnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a csatlakozási kérelmet.

A koppenhágai kritériumok:

    • a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogok érvényesülését, valamint a kisebbségek tiszteletét és védelmét garantáló stabil intézményeket
    • működő piacgazdaság meglétét, valamint képességet arra, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az EU-n belüli verseny nyomásával és a piaci erőkkel
    • a tagságból fakadó kötelezettségek vállalásának és hatékony végrehajtásának képességét, ideértve a politikai, gazdasági és monetáris egységre való törekvéssel történő azonosulást

Mellette fontos szempont, hogy a csatlakozás után a közösség továbbra is képes maradjon a még újabb tagok integrálására. Jelenleg Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal folynak csatlakozási tárgyalások. Albánia és az Észak-macedón Köztársaság szintén tagjelölt állam, míg Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális tagjelölt országok. Jelenleg a magyar Várhelyi Olivér az EU szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa, kiemelt figyelemmel a Nyugat-Balkán országaira.

Érdemes kitérni rá, hogy Andorra, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svájc és a Vatikán nem tagállamok, de külön megállapodásokat kötöttek az Unióval. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai – Svájc kivételével – pedig az Európai Gazdasági Térséget létrehozó egyezmény részesei és ezzel a közös piacnak is.

Az unió szomszédságpolitikájáért és bővítésért felelős biztosa a magyar Várhelyi Olivér, aki kiemelt figyelmet fordít a Nyugat-Balkán országaira.