Egyre több a szomszédos országokban a szamárköhögéses eset, Vasban is volt már

Mint írják, a szamárköhögés (pertussis) nálunk is felütötte a fejét, de nem magasabb az előfordulása, mint a korábbi években: 2024-ben a 15. hétig összesen 11 pertussis-gyanús megbetegedésről érkezett jelentés a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz, ezek valószínűleg a szomszédos országokból behurcolt, vagy onnan érkező áttöréses esetek lehetnek.

A szamárköhögésként ismert, az orvosi szaknyelvben pertussis kötelezően bejelentendő fertőző betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Cseppfertőzéssel, ritkán közvetlen érintkezéssel vagy tárgyak révén terjed. A tünetek általában a fertőzés után több héttel jelentkeznek. Kezdetben a közönséges megfázáshoz hasonlóak, majd körülbelül két hét múlva a köhögés súlyos, rohamokban jelentkezővé válik. A tünetek legtöbbször 2-3 hét múlva enyhülnek, de a teljes gyógyulás hónapokat vehet igénybe, kezeletlen esetben halálos kimenetelű is lehet. Antibiotikumos kezeléssel a betegség jól gyógyítható. 

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint Vas vármegyében a 14. héten két 15 éves ikertestvérnél két hét különbséggel jelentkeztek légúti tünetek, náthával, lázzal és köhögéssel. Ezen tünetek viszonylag gyorsan lezajlottak, majd ezt követően paroxysmalis szakasz (típusos köhögés) vette kezdetét, amely köhögőrohamokkal, légszomjjal jelentkezett. Mindkét betegnél a diagnózis megerősítésére vagy kizárására irányuló mikrobiológiai vizsgálatok folyamatban vannak. Az Ausztriában tanuló gyermekek az utolsó pertussis elleni védőoltásukat 6 éves korban kapták.

Magyarországon a kötelező védőoltások bevezetése előtt, az 1940-es évektől kezdődően jelentősen emelkedett az esetek száma. A legtöbb megbetegedést, közel 57 000 esetet 1953-ban regisztrálták. A diftéria-szamárköhögés-tetanusz oltásokat itthon 1954-ben vezették be kötelezően, ezután látványosan csökkent a megbetegedések száma. A szamárköhögés a védőoltás bevezetése előtt a gyermekek körében okozott nagy járványokat, napjainkban egy-egy megbetegedés bármilyen életkorban előfordulhat.

„Magyarországon az átoltottság a kötelező oltásnak és a védőoltásokkal kapcsolatos járványügyi felügyeleti tevékenységnek köszönhetően magas, 98 százalék feletti. Nagyobb járványok előfordulására nem kell számítani, sporadikus esetek azonban mindig előfordulhatnak” – írta a Telexnek az NNGYK. A ma használt, acelluláris oltóanyag típustól függően már csak 2-4 antigént tartalmaz, a mellékhatás-profil jelentősen javult, de rövid idő után kiderült, hogy az oltóanyaggal kialakított védelem rohamos tempóban csökken, egy évvel az oltást követően akár 42 százalékkal is évente. A csecsemők megbetegedéséért egyébként túlnyomó esetben a felnőtt családtagok a felelősek, ők adhatják át a gyerekeknek a kórokozót. A felnőttek egy emlékeztető oltással felfrissíthetik a gyermekkori védettséget, ezzel kapcsolatban a háziorvoshoz fordulhatnak. A receptre felírt oltóanyag a gyógyszertárban elérhető. 

Illusztráció: pixabay.com