Egyre több és öregebb autóval járunk
Az életminőséggel szoros összefüggésben áll egy személygépkocsi fenntartásának képessége.
A KSH adatai szerint Magyarországon 2019-ben, a gazdasági növekedés csúcspontján, 3,8 millió darab személygépkocsi volt. A Gazdaságkutató Intézet legújabb közleménye szerint 2010 és 2019 között a reálkeresetek 85 százalékkal emelkedtek, miközben a személygépkocsik száma 28 százalékkal (828 ezer darabbal) növekedett. Ennek következtében minden száz (15-ödik életévét betöltött) magyar állampolgárra 44 darab személygépkocsi jutott, ami 11-gyel több, mint 2010-ben. A 2008-as válságot követő gazdasági fellendülés idején, 9 év alatt, a személygépkocsik életkora 3 évvel nőtt. Ennek oka az új és a használt autók árában meglévő jelentős különbség, valamint az állami beavatkozás (pl. roncsprémium rendszer) hiánya.
Mint írták, 2019-ben a személygépkocsik 19 százaléka Budapesten, 21 százaléka a megyei jogú városokban, 33 százaléka a városokban, míg 27 százaléka a községekben volt. Az arányok 2010 óta stabilnak tekinthetők. Az ország déli, keleti és főleg észak-keleti településein jóval az országos átlag alatt volt a 15 év feletti lakónépességre jutó autók száma, a települések között 20-szoros különbség is előfordult.
Jelentős eltérés van a személygépkocsik számának növekedésében a megyék között.
Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás
A regisztrált személygépkocsik száma Győr-Moson-Sopron (37%) Pest (36%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (34%) megyében nőtt legjobban, legkevésbé pedig Tolna (22%), Békés (21%) és Baranya (20%) megyében. Budapesten „csak” 19 százalékkal nőtt a számuk, viszont a fővárosban élők vásárolták a második legtöbb új autót (110 882 darabot) 2010 és 2019 között. A megyék autóállománya (száz 15 éves kor feletti lakosra vetítve) 39 és 53 gépkocsi között volt.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.