Ékszer a Szily János utca közepén – Bőle Judit háza

Hefele építőművészete után a klasszicizmus követő szakasza maga a neoklasszicizmus, amely a 19. század első felének művészete, a megerősödött polgárság ízlésvilágát és életmódját tükröző korstílus, amely egy nagyobb időszakot jelöl, és magába foglalja Napóleon párizsi építkezéseitől kezdve (például a Rue de Rivoli polgárlakásai) a nálunk biedermeier, majd a táblabíró stílusnak nevezett évtizedek építészetét, végül Steindl Ferenc neobarokkját is, és ez már a 19. század közepe.

A Szily János utcai egyemeletes, hét tengelynyi szélességű lakóházat maga Bőle András püspök építtette húga, Judit számára.

Bőle András 1762-ben született Szarvaskenden, jelentős iskolákat végezve tekintélyes tudásra tett szert: Sopronban, Győrben, Budán és Pozsonyban végezte tanulmányait, amelyek során retorikai, filozófiai és teológiai ismereteket sajátított el. 1790-től már dogmatikát tanított Szombathelyen, 1810-ben királyi kanonokká és a szeminárium rektorává nevezték ki. 1820-ban püspöki helynök, 1821-ben pedig a káptalan nagyprépostja lett. 1822-től káptalani helynök volt. 1824-ben I. Ferenc magyar király kinevezte szombathelyi megyéspüspökké. Ekkor már élete 62. esztendejében járt, de korát meghazudtolva személyesen végezte és állította össze a kánoni vizitációt, amely ma is érvényben van.

Püspöki szolgálata során egyházmegyéje területén templomokat újított fel, és több iskolát épített vidéken. Szombathelyen a székesegyház déli oldalbejáratának kis előcsarnokát létesítette, amelyen a mindenkori megyéspüspök belép a kereszthajóba a palota kertjén át közelítve. E munkájához Hefele hasonló belépő pavilonját vette alapul, amelyet a mester az 1770-es évek elején hozott létre a győri dóm oldalán.

Bőle Judit házának terveit Vojta Donát készítette, és az építés menetét is ő maga felügyelte. Vojta több egyszerűbb lakóház megépítése után ezt az elegáns kis palotát a püspök megbízásából annak húga, Judit számára építette 1827-ben.

Az épület homlokzatát a későbbiek során átalakították, ám építészetének eleganciáját a ház most is képviseli, noha a bejárati ajtó, ahová lépcsők vezetnek, eredetileg nagykapu volt, kerékvetőkkel. Az épület ugyanis sajnos a 19. század végén kisebb átalakításokat szenvedett, amikor deákotthonná alakították, ám szépségét ez nem törte meg, minthogy az új rendeltetés céljára alkalmazás külsőleg csak a bejárati részt érintette, amennyiben az eredeti nagy, kétszárnyú kapu elbontása után a kapualjat magasabbra helyezték, és így az utcafrontra néhány lépcső került. Ugyanakkor a kapualj szélességéből kétoldalt keskeny kiszolgáló sávot választottak le az utcai traktusban, míg beljebb haladva kis előcsarnokká szélesedik a bejáró.

A déli oldalon elhelyezett lépcsőház megoldása még Hefele pragmatikus, átgondolt, spórolós, helykihasználó gondolatainak gyakorlati alkalmazását idézi: a boltozat sűrű pántjai alatt forduló lépcsőalagút még korábbi korok építészetének hangulatát idézi.

 A külsejében is elegáns épület hirdet valamit, ami egyszersmind széppé is teszi. Egy kiteljesedett és beérett új minőségű élet megvalósulását a 19. század első harmadában.

Bőle Judit háza még mai formájában is kora építészetének eleganciáját idézi.

Balló László

Fotó: Nagy Jácint