Eladó a huszárlaktanya egy része
A Vörös Hadsereg kivonulása óta csak pusztuló részen lévő épületek műemléki védettsége 2017 márciusában szűnt meg, de maga a terület műemléki környezet maradt. A romos épületek bonthatóvá váltak, 118 ezer és 4500 négyzetméteres területet hirdet meg hamarosan az önkormányzat 660 millió forint+áfáért, licitálási eljáráson. (A területen volt egy nagyon emlékezes robbanás a nyolcvanas évek második felében, valószínűleg egy harckocsi – vagy inkább annak lőszerkészlete – robbant be, itt tárolták ugyanis a tankokat a szovjet megszállók.) A területre vonatkozó helyi rendezési terv tavaly változott meg, egységesen nagyvárosias lakóterület lett belőle, 23 ezer négyzetméterről 31 ezerre nőtt a kötelező zöldterületek száma, és máshova került a területet feltáró utak nyomvonala és kialakítása. A győztesnek 90 napja van az épületek elbontására, s hogy a közúthoz szükséges ingatlanokat átadja az önkormányzatnak – ugyanis a város 160 milliót közút építésére tesz félre a vételárból. Ahogy az aktuális hírekből jól látszik, a Vörös Hadsereg nem arról híres, hogy valaha is különösebben törődött volna a felszereléssel, üzemanyaggal, a környezettel, így járművek tárolására használt területen bármi lehet. A lőszermentesítés megtörtént, de még mindig vannak határérték feletti veszélyes anyagok a földben.
A közgyűlésen komoly vita bontakozott ki, a Fidesz képviselői a vételárral nem értettek egyet, túl alacsonynak tartották, szerintük a 10 hektáros területért alacsony az 5400 forintos négyzetméterár, legalább a dupláját javasolták, ugyanis szerintük több száz lakás építhető a területre. A pénteki sajtótájékoztatón is szóba került az eladás, Illés Károly, a Fidesz frakcióvezetője (a helyi kormánypárt ugyan bojkottálja a városi hetilapot, de mégsem gondoljuk úgy, hogy üresen hagynánk a nyilatkozat helyét) ezen már azt mondta, hogy 30 ezer forint/négyzetméter lenne a reális ár, mivel a meglátásuk szerint a terület a 660 millió forint többszörösét éri. Nehezményezte azt is, hogy az ellenzéki koalíció elutasította azt, hogy igazságügyi szakértőt vonjanak be az értékbecslésbe. Felelőtlenség, átgondolatlan s kidolgozatlan koncepció, aminek ingatlanmutyi lehet a hátterében, fogalmazott Illés Károly, ráadásul a környék közlekedését is tönkreteszi, ha valóban több száz lakás és házak épülnek a volt laktanya keleti részén.
Dr. Horváth Attila alpolgármester megerősítette, hogy liciteljárás lesz, ugyanazzal az értékbecslővel dolgoztak, mint a korábbi városvezetés, és kontrollbecslést is kértek. Az utat azért a város építi meg, mert a tapasztalatok szerint ez általában nem prioritás. Jelezte azt is, a Gerendás étterem mellett köti majd össze új közút a 11-es Huszár utat és a Lovas utcát.
Bokányi Adrienn, a körzet képviselője is megszólalt az ügyben, azt mondta, a liciteljárás lehetővé teszi, hogy a jelentkezők magasabb árat kínáljanak. Úgy fogalmazott, nem érdemes találgatni, hogy hány lakás, ház, iroda épül a területen, mert egyelőre nem ismert a vásárló, így azt sem lehetni tudni, milyen tervei vannak. Mint mondta, mindenképpen egyeztet a város a vevővel a fontos kérdésekben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy több mint harmadával növelte a város a kötelező zöldterület arányát, 2,3 hektárról 3,1 hektárra, ezek a részek eleve nem lesznek beépítve. Beszélt arról is, hogy a TOP Plusz programban kiszélesítik a Lovas utcát, amely Sugár úthoz hasonlóan osztott pályás lehet, középen zöld résszel.
A huszárlaktanya hasznosítására többször születtek tervek. 2013-ben kulturális logisztikai, illetve digitalizációs központnak szemelte ki a Magyar Nemzeti Digitális Archívum, ahol közgyűjteményi anyagokat digitalizált volna és mutatott volna be. Végül nem jött össze a projekt. Egy 2015-ös MTI-hír szerint a milánói világkiállítás magyar pavilonját, a Sámándobot Szombathelyen építik fel, ez olyannyira biztos volt, hogy a tudásközpontnak szánt épület alapkövét Szőcs Géza kormánybiztos, Hende Csaba honvédelmi miniszter, a térség országgyűlési képviselője és V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára le is tették. Aztán a kiállítási pavilon Karcagra szállításáról 2015 decemberében döntött a kormány, de a Sámándob ott sem áll még. Újabb körben 2018-ban pályázati pénzből új koncepció készült, ekkor sikerült levenni a B részről a műemléki védettséget. A terv szerint lebontották volna a rossz állapotú épületeket ,és nagy részére lakóházakat terveztek (kis- és kertvárosi besorolással), parkkal, utakkal, szabadtéri sportpályákkal és parkolókkal.
Fotó: Nagy Jácint
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.